Tóth László (összeáll.): Hívebb emlékezésül... – csehszlovákiai magyar emlékiratok és egyéb dokumentumok a jogfosztottság éveiből, 1945-1948
„Hívebb emlékezésül...” (Tóth László)
számoltam arról, hogy önálló segélyakciót folytatunk, és tájékoztattam Mock magatartásáról velünk szemben és a magyarkérdéssel általában. Közöltem vele, hogy a légkör politikai szempontból lényegesen enyhült, s már olyan célzások is hallatszanak, hogy lesz magyar megoldás-nyelvi, egyházi és kulturális jogok tekintetében. Fodor USA-hadnaggyal kétszer tárgyaltam. Szerinte a szlovák politikusok közül Ursíny és Novomeský reálisan ítélik meg a helyzetet. Arra kért, terjesszünk fel az amerikaiakhoz egy jelentést, melyben pontosan közöljük, miben változott a magyarság sorsa ősz óta és kire lehetne építeni a közéleti szereplők közül. Ajánlotta, hogy elsősorban a Masaryk Akadémia restitúcióját helyezzük előtérbe és térjünk ki a memorandumban a ref. egyház kérdésére. Az amerikai szociális bizottsághoz beosztott dr. Hrubý csehtestvéF egyházbeli lelkésszel behatóan ismertettem a szlovákiai magyar reformátusok] magatartását. Szerinte a cseh protestáns vezetők közül dr. Josef B. Souček, a Husfakultás tanára és Velkoborský úr, az YMCA igazgatója - mindketten Rádl tanítványai és barátai - szívesen segítenének és meghallgatnának egy magyar református küldöttséget. Szabó Béláról Hrubý dr.-ral, aki Hromádka jó ismerőse, hosszasan beszélgettem. Fodor továbbította dr. Terebessy Jánoshoz írt levelemet, melyben megkértem őt és Schulz Ignácot, hogy Jászi védnökségével kezdjenek segélyakcióba támogatásunkra - természetesen politikai állásfoglalásuk szigorú kiküszöbölésével. A levél repülőpostán ment el. A prágai légkört szempontunkból az itteninél jóval előnyösebbnek tartom. II. 18. Farkas Lászlóval megnéztem a dánok segélyt hozó autókaravánját Budapest számára. Korompay Frigyes (Igló) attól tart, hogy elveszik a magyaroktól a még meglévő ingatlanokat, üzleteket is. Zerdahelyi Zsigmond (Pozsony) jónak látja a prágai megegyezést. II. 19. Lencsés Rezső és Tankovics József tanítók jelentik, hogy felszólítást kaptak, nyilatkozzanak, itt akarnak-e maradni vagy átmenni, hajlandók-e szlovákul tanítani vagy sem? Ha nem tudnak szlovákul, mikorra tanulnak meg? S minő okokból óhajtanak ittmaradni? Mitévők legyenek mind a magyar tanítók? Hajlandók tanítani szlovákul, de 1 évre van szükségük, hogy perfektül megtanuljanak. Itt akarnak maradni anyagi és érzelmi okokból. II. 18. Csemiczky László festőművész kéri, hogy ő csak mű-szlovák, a Szlovák Művészegyesület vezetői is mondták neki, hogy csak egy évre adja ki magát szlováknak. 107