Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - IV. Bécs és Sztambul két tüze közt (1595-1685) - 2. Refomációtól az ellenreformációig

föl. Igaz, a magyarok a dúlókon ütöttek (az agát fiával s számos előkelő tiszttel együtt elfogták, Érsekújvárba szállították, s tizenkilencüknek a fejét vették); ettől azonban nem riadt vissza a török, sőt 1649-ben orvul ismét bevette Drégely várát, jóllehet azt a század elején kötött s változatlanul érvényben levő békemegállapodás a magyaroknak ítélte oda. Diplomáciai tiltakozásra a törökök a várat visszaadták ugyan a királynak; területszerzési szándékaikról azonban egyáltalán nem mondtak le. 1663-ban a szultán, megunva a századot végigkísérő kisebb csatározásokat, portyákat, szüntelen végvári villongásokat, hatalmas hadjáratot indított a Habsburg-kézen levő megyék meghódítására. Augusztus elején nagy győzelmet aratott Párkánynál, szeptemberben pedig hatheti heves ostrom után a kulcsfontosságú Érsekújvárt vette be. Török uralom alá került még az év őszén az Ipoly-völgyet védelmező Drégelypalánk és Nógrád is. A nagy hadjáratot az 1664-es vasvári békekötés zárta le. Állandó jelzőként a „szégyenteljes" tapadt e békéhez; a Habsburgok ugyanis több sikeres csatájuk ellenére kötötték meg azt, prédául vetve a töröknek mindazokat a területeket, melyeket a hadjárat alatt szereztek. Hogy falum ekkor török kézre került-e, adatok híján nem tudom. Ha nem került, másféle megpróbáltatást rótt népére a sors: Bécs abszolutizmusát, illetve ennek szerves részeként a nagy néptömegek életét keserítő, kegyetlenségtől sem visszariadó ellenreformációt. 2. REFORMÁCIÓTÓL AZ ELLENREFORMÁCIÓIG Hontban a reformáció a városi polgárság feudalizmusellenes mozgalmaként indult még Mohács előtt. A selmeci, körmöci bányákat az augsburgi Fuggerek vették bérbe. Munkásaik Németországból magukkal hozták s itteni lakóhelyükön is terjesztették a reformáció tanait, melyek pár évtized alatt meghódították egész Hont megyét. A Mohács utáni időkben, amikor a török uralom súlya alatt összeomlott a régi rend, joggal érezhette úgy a nép, hogy sorsának rosszra fordulásáért az „istenek": a nagy hatalmú egyház, a roppant vagyont 87