Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - II. Villa Pazuth- Oppidum paztoh (1000-1541) - 5. Oppidum Paztoh (1458-1490)

hajdani impozánsabb épületre valló fal maradványai ma is láthatóak még. A vágott kőből rakott, egynéhány pontján a háromméteres magasságot is elérő fal bizonyos szakaszát később valószínűleg egy házfalba építették be; másik szakasza telkek udvarait választja el függőleges falként a sokkalta alacsonyabban fekvő, Ipoly-partra lefutó kertekből. Nem hiszem, hogy egy jobbágynak módjában állt volna ennyi vágott követ földbe építeni. A falmaradvánnyal szomszédos udvarok különben is természetes módon, lankásan hajolnak át az alattuk levő kertekbe. Csaknem bizonyos tehát, hogy e ma is látható kőfal a kastély emlékét őrzi. Lévén az oklevelek papírja erősebb, mint a hajdani (valószínűleg a török korban elpusztult) épület, bizonyos, hogy Ipolypásztón a XV. század derekán állott már valami rangosabb kőépület. Itt pihenhetett s szállhatott meg, Pozsonyból vonulván kíséretével Buda felé, a nagy törökverő, a legendás Hunyadi János is, aki 1452. március 30-án Pásztóról keltezett s küldött Brassóba egy levelet. 1459-ben Lévai Cseh László, mint egy oklevél írja, zálogügyben a pásztói nemesi kúria ban tett nyilatkozatot a sági konvent küldötte előtt. Lehetett ez a kúria akár az egykori, XI. századi királyi udvarház utóda is. Említi az épületet az 1459-es oklevél is, amely arról számol be, hogy Pásztó fele részét — az ottani nemesi kúria kivételével — Országh Mihály nádor kapja meg zálog címén. Mivel a szerződés a kőházra vonatkozó megállapodást hangsúlyozottan említi, föltételezhetjük, hogy a Lévai Csehek ragaszkodtak a kastélyos faluhoz. Egy évvel azután, hogy Sáró birtokuk feléért visszaváltották Pásztó felét Országh Mihálytól, Lévai Cseh László ugyan ismét zálogba adja a falut, ez azonban nem azt jelenti, hogy szabadulni akart volna tőle. Ellenkezőleg: az érdekes oklevél éppen a Pásztó iránti ragaszkodását fejezi ki. Az esztergomi káptalan által 1464-ben kiadott okiratból megtudjuk, hogy Lévai Cseh László „égető" pénzzavarba került. Bizonyos birtokait, melyeket korábban másoknak zálogolt el, ki kell váltania. A jobbágyoktól behajtandó rovásadó (egy arany forint minden porta után) az évben — nem tudni, mi okból — elmaradt. A hiányzó, a török elleni balkáni hadjárat előkészítésére fordítandó összeg pótlására neki, Bars megye főurának kell letennie az udvar által 56