Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó
Mindenekről számot adok - II. Villa Pazuth- Oppidum paztoh (1000-1541) - 4. Sűrűn zajló hetven év (1387-1457)
és utáni kor, az 1387—1457 közötti időszak ipolypásztói eseményeibe. Az előttünk lepergő hét évtized persze korántsem olyan ünnepélyes, mint az idézet alapján várnók. Rossz idők jártak „királyságra" és „fejedelemségre", s főleg a benne élő kisemberre. Sokszor kerülte el falumat is az áldás és kegyelem; olyannyira, hogy e kor az 1300-as évek derekát kitöltő nyugalmas időszak ellenképének is tekinthető akár. Nagy Lajos királynak az 1380-as évek elején bekövetkezett halála után véres királydrámák színhelyévé vált az ország, ötévi ádáz pártharcok után végre királyt választottak: Luxemburgi Zsigmondot, ötvenévnyi uralkodásának mérlegét ellentmondásosnak, az új csákmátékkal — a bárói ligákkal — szembeni erélytelenségét pedig éppenséggel kudarcnak tartja a történetírás. A központi hatalom gyöngeségét, rögtön a Zsigmond-kor nyitányán, egy 1387-es oklevél világítja meg, amely arról számol be: az 1358-ban már említett Noak mester utódai, Péter és Pál lemondanak pásztói birtok jogukról. Elhatározásuk okát a főúri villongásokban, birtokfoglalásokban és -dúlásokban jelölik meg. Horvátországban laknak, s mint írják, a nagy távolság lehetetlenné teszi, hogy birtokukat a hatalmaskodókkal szemben megvédjék. Kérik a királyt, hogy csereképpen Ipolypásztóért Horvátország közelében kapjanak azonos értékű birtokot. Míg a Novák nembeliek lemondani kényszerültek a faluról, mások a trónharcokat arra használták föl, hogy megvessék majdani hatalmas vagyonuk alapját. A Lévai Cseh család őse, egy korábban kevésbé ismert nemes, aki magát birtoka után Sáraynak nevezte, a trónharcok során Zsigmond oldalán állt. Jól választott: a király kedves embereként fényes karriert futott be, s busás adományokban részesült. Megkapta például Hrussó várát tizennégy tartozékával együtt, s ráadásként Ipolyszakállost. És még valamit: „Zsigmond király az Ipol folyó mellett fekvő Hont megyei Paztoh birtokot (...) Sáray-i Péter fia László mesternek adja a Lajos királynak, Erzsébet és Mária királynőnek, majd neki teljesített szolgálati jutalmául" — olvashatjuk az 1387-es oklevélben. Az adományozásra az említett év nyarán került sor. Egy novemberi oklevél szerint azonban Sáray László Hrussó várát 49