Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Hazahív a harangszó - X. Jégverésben, forgószélben

lakat kiszakító ítéletidő folytán: a háború folytán itt meg­szakad, és töredékesen folytatódik tovább. Mit olvashattak ki a vihar utáni szivárvány vöröséből falum lakói? Bő vörösbor-termést (mint tartja a néphit egyik része), áldását a következő esztendőknek? Vagy pedig, szellemében a másik értelmezésnek: a vér színét? Vérvörös színét a háborúnak? Nyugtalanság völgye ekkor már az Ipoly-vidék. Kósza hírek, fészkükből először kirepülő, bizonytalan ma­dárkák kelnek szárnyra elébb. Majd azt vélik tudni benn­fentesek, hogy „magyarok leszünk" megint. Merthogy fordult időközben kereke a politikának, s hogy azt már nem az tartja kezében, aki az első háború után volt földmérője Közép­Európának. Nem a franciák, hanem a náluknál nagyobb urak: Hitler meg Mussolini. Tolja szekerüket Horthy Miklós úr is. Márpedig ha tolja ... 1936 őszén, 1937 tavaszán egymással ellentétes érdekek kereszttüzében áll már az Ipoly-vidék. Nyugtalanság villamos kisülései az Ipoly innenső partjához tapadó falucskák fölött. Drótsövények meredeznek a folyó partszakaszain. Lövészárkok ásódnak. Géppuskafészkek. Épülnek védelmi vonalak. Bunkerek: két-három személyes, drótakadályokkal, tank­csapdákkal körülkerített vasbeton erődítmények géppuskások­nak, lövészeknek. Bizalmatlanság. Tágra nyílnak ismét a szolgálatos szemek. Légvédelmi oktatásban részesül a nép. Katonaság foglalja el helyét a védelmi vonalon. 1938 szeptemberében lezáratik a határ. Ugyanabban a hónapban, 24-én mozgósítást rendel el a cseh­szlovák kormány. Bakaruhába öltözik a húsz és negyven év közötti korosztály. A szlovenszkói magyarok is. Mi lesz itt? Háború? 483

Next

/
Thumbnails
Contents