Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Hazahív a harangszó

„Az otthon harangja kongatta el ezt. A kútkáva. A harag s a szeretet öntötte ki benne képmásodat. Emlékek kútja. Tapogatózva iszol belőle, s mert tükörbe nézel, színéről leolvasod lassan az arcodat. Megnézed, lemosod a szennyet, verejtéked, a sártól feketét, amit nem adtál, s amit elloptak tőled. És így kéred a halott szülőföldet: Légy türelmes, bírd ki itt alattunk. S e nehéz időben most légy velünk. Mint az anyák, ha némán mozgatják az ajkuk, amikor verset mond a gyermekük (Milan Ruf us: Harangok)