Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - I. Bevezetés egy falutörténetbe - 3. Határjárás

ekkor egészen Pásztóig nyomta vissza az Ipoly vizét, falumban kisebb, a lejjebb fekvő községekben viszont óriási károkat okozva. Egg-erdő: a XIX. század derekán, neve ellenére, már szántó; a Vilmos-majornak a Prücskös-hegy fölötti részén terült el. Faluvégi pást: az 1856-os térkép szerint a község még csak fele olyan hosszú volt, mint ma. A Párkányba vezető műúttól nyugatra nyoma sem volt a mai Fölvégnek; helyén az említett legelő állt. Farkas-völgy: Kisölved, Garamkissalló, Ipolypásztó hármas határán. A hajdani Börzsöny embertől ritkán háborgatott erdeiben bőven élhetett ragadozó ordas, amely lehúzódott az Ipoly völgyébe is. Farkasok ellen Hont megye még az 1820—30-as években is hatósági úton rendel el pénzbeli jutalmakkal támogatott hajtóvadászatot. Farkas-szög: rét a faluhatár délkeleti, vizenyős-mocsaras részén. A sokféle rétnek egyike, az Alsó-rétnek párja a Fölső-rét. Az elhomályosult nevű és rendeltetésű Füzék ma Vámosmikolához tartozik. Ganád: szántó; helyén azonban a középkorban falu állt, melyet egy 1270-es oklevél Ganan néven említ. Mint Ipolyon túli terület, Magyarország része. Ganádi-puszta: szántó a már említett elpusztult falu helyén. Az 1863-as tagosításkor e helytől északra, Vámosmikola felé mérték ki a parasztföldek egyik „tag"-ját. Magyarországhoz tartozik. Gör-hegy: szántó Nagybörzsöny határában; Gör-hegy alja: szántó. Mindkettő az államhatár túlsó oldalára került. Hegy-dűlő: magasabb fekvésű szántóterület. Helység pástja: mint neve mutatja, faluközösségi tulajdon volt. He-rét: a nyelvjárási alakváltozat mögött a Here-rét rejlik. Kapcsolódik a XIX. századi, már említett, virágzó állattartáshoz. Perőcsényi, vámosmikolai adatok szerint az 1820-as években e vidék parasztgazdaságaiban már kezdett meghonosodni a vetett takarmányféleség. Elterjedését a Hont vármegye egyik közgyűlésén hozott határozat is siettette, mely szerint 24