Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó
Mindenekről számot adok - IX. A szabadságharc évei (1848-1849) - 1. A forradalom előestéjén
1. A FORRADALOM ELŐESTÉJÉN Villanyélhez érdesült kezek tartják betűhöz alig szokott szemek elé a „fajin" könyvecskét, melynek címlapján ez áll: „Honti krónika. Első darab: márcziustól — júniusig. 1848". írója, szerkesztője, kiadója Pongrácz Lajos, Hont megye neves férfiúja: lelkes irodalompártoló, könyvelőfizetési jegyzékek gondnoka, versek, beszélyek s a Honti literatúrai füzetek szerzője; az 1830-as években alakított honti népnevelő egylet buzgó tagja (aki könyvtárát önzetlenül közhasznú célokra ajánlja föl); régészeti társulat és gazdasági egylet szervezője; tevékeny, közügyekért fáradozó ember, aki az 1848-as- nagy időkben pénzügyminiszteri titkárként szolgálja a forradalom ügyét. Mindezt aligha tudta falum népe, mégis odaállt Pongrácz Lajos Honti Krónikája mellé. Neve mellett a „volt szolgabíró" cím szülhetett ugyan némi kételkedést — nincs ebben megint valami úri huncutság? —, az erősebb azonban a bizalom lett. Nem kis dolog ez, ha tudjuk, hogy Pongrácz Lajosnak sok keserűséget okozott az a közöny és bizalmatlanság, amellyel a szabadságharc szolgálatába állítandó honti sajtóterveit fogadták. Kezdetben Honti Üjság címen hetilapot akart alapítani; szándékáról azonban az előfizetők elégtelensége miatt le kellett mondania. Keserűen panaszolja, hogy a vármegye majd kétszáz helységéből száz sem találtatott, amely korcsma-, malom- vagy más közös jövedelméből öt bankó forintot szánt volna a tervezett néplapra. A tehetős, de nem fizető községek magatartásában Pongrácz a tájékoztatás tudatos akadályozását látja: „ ... némellyik ember nem akarná, hogy mindenki fia megtudja újságombul, hogy mi történik a vármegyén!" Harcát azonban dacos kitartással harcolja végig, s az újságra begyűjtött pénzen — melyet a derék, becsületes emberek s helységek visszavenni nem óhajtanak — kiadja a lapnál lassúbb, annál viszont terjedelemben nagyobb Honti Krónikát. A mellette kiállókat Pongrácz Lajos a Krónika alapítóinak tartja; „érdemes neveiket és tisztségöket e Krónika első lapjára nyomattam, hogy az előfizetők fiai is lássák meg egykor: hogy már apjok is ember volt, otthol kellett!" S bár a Krónikának, mivel szerkesztőjének a honti nemzetőrséggel együtt 1848 júliusában Vácra kellett vonulnia, tudtunkkal 203