Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - VIII. Felgyülemlő feszültségek (1828-1848) - 1. Egy összeírás tanulságai

nyolc hold szántóval bírt; a XIX. század első harmadára azonban a szántók fölaprózódtak, a töredék telkesek aránya megnőtt. A szőlők területe az úrbérrendezéskor százhatvankét kapásnyi volt. Az 1828-as szőlőterület százhatvan és fél kapásnyit tesz ki. A jelentősebb növekedésnek a határ nagysága ekkor már útját állta. Ehelyett a korábbi szőlőbirtokok aprózódtak el. Fél századdal előbb egy-egy jobbágy kezén még öt- és négykapás szőlők is voltak; 1828-ra a háromkapás és a másfél kapás szőlők váltak általánossá. A falu szőlőterületének nagyobb része, akárcsak korábban, most is jobbágyok kezén van: mindazáltal szőleje (négy zsellércsaládot kivéve) a falu minden lakójának van. Egy hordó bort egy forint harminchat krajcárért adnak el a fölvásárlóknak. A község összes szőlőterületén megtermett bor évi átlagára nyolcvannyolc forintot tesz ki. Milyen fajtákat termeszthettek? A Börzsöny néprajza című monográfia szerint a XVIII. század elejéig vidékünkön a „veres" és „fekete török szőlő" volt elterjedve. Miért, miért nem, az Esterházy család nagy ellenzője volt ennek a fajtának. Szőlejük elvesztésével tilalmazta a gazdáknak termesztését. Helyette a „magyar fehér" fajtát szorgalmazta. Minden bizonnyal ez volt elterjedve falumban is (a XIX. század derekáig vörös bort a börzsönyi, Alsó-Ipoly-vidéki szőlős falvak közül csak Perőcsény termesztett). Megtudjuk az összeírásból azt is, hogy a szőlőre fordított munka bére mennyit ért: egykapásnyi szőlőterület háromszori kapálásáért harminchat dénárt, a kötözésért tizenkét dénárt, trágyázásáért hét dénárt, hegyeléséért (vesszőkurtításáért) tizenkét dénárt fizettek az idő tájt napszám gyanánt. A rétek területe az úrbérrendezéskor kétszázötvennyolc kaszásnyit tett ki. A XVIII. század első harmadában a jobbágykézen levő rétek területe kétszázötvenkét kaszásnyi volt. Bár a falubeli jobbágy családok száma időközben gyarapodott, növekedést itt sem tapasztalunk. A további terjeszkedésnek útját állta a határ. Kedvezőtlen vonása az időközben előállott változásnak, hogy míg 1770-ben valamennyi pásztói jobbágy hatkaszás réttel bírt, addig 1828-ban majd egyharmaduknak csupán három-három kaszásnyi rét jutott. Akárcsak a szántók esetében, itt is elaprózódás figyelhető meg. A réteket, noha 192