Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - VII. Sallay György prédikátor faluja (1800-1828) - 2. Egy kis illem- és erkölcstan

a Köz Jónak hasznát, elő menetelét, boldogságát elő mozdítom, és másokkal is minden törvényes uton és módon elő mozdíttatom. A jó Rendet és tilalmat tartom és másokkal is meg tartatom, minden személy válogatás nélkül, gazdagnak, szegénynek, özvegynek, árvának igaz törvént szolgáltatok, az ártatlannak ügyét lelkem esmérete szerént fel fogom, az erőszak tévő ellen oltalmazom, az álnok zavarkodást semmiben el nem nézem, hanem a' gonoszságnak tselekvőit meg büntetem (: vagy a Feljebb valóknak a büntetés végett béjelentem:), senkit irigységből, haragból, bosszú álló nemtelen kívánságból kárral, veszedelemmel nem illetek, másoknak jó példával elő megyek, idejében mindenekről számot adok. —- Isten engem úgy segéllyen." A választási ceremóniához tartozott az is, hogy az új bíró házához elvitték a közhatalom jelképét: a kalodát. Hogy falumban nyak- és kéz-, láb- vagy állókaloda volt-e, pontosan nem tudom. Azt sem, rákényszerült-e a bíró vagy a presbitérium a használatára. Az alábbi adalékokból kiderülhet, hogy valószínűleg igen. Szép lányt, mosolygóst, nagy szeműt („Veszedelmes, mint a csali cseresznye", mondja "róla a honti szólás), mindig éhes legényt, nagyvérű fiatalembert s forró testű asszonyt az a kor is termett. S mivel a csábítás lehetősége, hogy úgy mondjam, szüntelenül fennforgott, fenyítésre (megbotozásra?) többször is kényszerült az eklézsia. 1803. január 17-ről ez a följegyzés maradt ránk: „B. András és B. Erzsébet szabad Személyek paráznaságba esvén hozzánk jöttek a Lelki esméret kénszerítéséből, a Parochiális Házban az Ekklésia fenyítéket önként kiállották Pásztor István, Kassai István, Tóth István, Csákány István betsületes Elöljárók előtt." 1823, december 21.: „Felvétetett K. János Nős paráznának a' dolga, á' ki midőn T. Jülissal való paráznaságát meg vallotta volna, rendeltetett, hogy a' Fekete könyvbe béirattassék és a' Járásbeli I. Szolga Bíró Űrnak büntetés végett Feladassék" Ezúttal tehát szigorúbban jártak el, mint a fiatalok •— a „szabad személyek" — esetében. Három éven át esztendőnkénti két kila búza, két-két forint, bábapénz és keresztelési stóla fizetésére is kötelezték K. Jánost. Mert a tett nyomán gyermek látta meg isten széles egét, amely alatt, lévén az ember akkor is ember, megtörténhettek mindenek. 187