Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - VII. Sallay György prédikátor faluja (1800-1828) - 1. A nagy építkezések kora

1. A NAGY ÉPÍTKEZÉSEK KORA A XIX. század eleje mintha csak Gál András fohászai szerint alakult volna. Kiteljesedtek az úrbérrendezéssel, a Türelmi Rendelettel életbe léptetett új vívmányok. A falu virágzó településnek tűnik fel. Lakói elég erősek ahhoz, hogy elbírják a közösségi munka terheit, melyek pedig pénzt és pénzt és megint csak pénzt kívántak tőlük. A század első két évtizede falumban a nagy építkezések kora. Sallay, akinek kezdeményező- és szervezőkészségét a múlt század végi építkezések örvén láthattuk már, ezekben az években igazán nem panaszkodott, hogy nem nyit számára teret a sors. Nyitott, s ő — becsületére legyen mondva — élt is vele. Gál András élete, leszámítva a gönci és alsóvadászi utolsó két évtizedet, annak az értelmiséginek a sorsát példázza, aki — mint mondani szokás — „vitte valamire". Ismerősei körében nagy hírű profeszszorokat, literátor embereket, énekszerzőket, jénai barátokat találunk. Kiket ismerhetett Sallay? Negyvenkét éves szolgálata alatt, bár a drégelypalánki egyházmegye főjegyzőjének tisztét is betöltötte, elsősorban szűrös-gubás emberekkel, jobbágyokkal hozta össze sorsa. Neje, Szána Zsuzsánna asszony tíz gyermeket szült (közülük hat föl is nevelődött, a többi pedig meghalt), de így sem csak önmagának és önmagáért élt. A kisebb család mellett volt gondja a nagyobbra is. Ö csatolta Ipolypásztóhoz — fölismervén az egymásra figyelés megtartó erejét — enyhültével az ellenreformációnak az ipolybéli, ipolyszakállosi, vámosmikolai szórvány reformátusok leányegyházait. Ö adott lendületet annak a munkának, melynek nyomai a templomon ma is láthatók. Gondolkodó, tűnődő elme volt, „író" — persze a maga módján, nyilvánosság nélkül, nem úgy, mint Gál. Az Ipoly Pásztói Refformáta Szent Ekklézsiának magányos történetit jegyző könyve című munkájába egy évtizeden át rótta gyöngybetűivel kimutatásait, értékes följegyzéseit, kis történeteit, megfigyeléseit a népről, ö vezette a Protocollum Actorumot és a legrégebbről ismert gondnoki naplókat is. Élvezetes, a régi magyar nyelv savával-borsával fűszerezett mondatai nélkül nemcsak számtalan adattal, hanem mindenekelőtt egy magatartásforma példázatos erejével lennénk szegényebbek. Számomra ugyanis Sallay György pré178