Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó
Mindenekről számot adok - VI. Képek a "második jobbágyság" korából (1711-1800) - 5. A vallásháborúktól a Türelmi Rendeletig
Az építkezési-javíttatási munkálatok megindítása azt jelzi, hogy a századforduló idejére —- mint ezt a már idézett jobbágyi hagyatéki lista is sejtette — Ipolypásztó lakóinak gazdasági helyzete javult. Ahol „arany tsipkés" selyemabroszra futja a pénztárcából, ott a jobbágyok fizetőképességével nagy hiba nincsen. Sallay rendteremtő munkáját nem is ez, inkább a földesúri birtokok tiszttartóinak basáskodása akadályozta, ők a Türelmi Rendeletet erős ellenérzéssel fogadták. Az elvben biztosított jogok a gyakorlatban nem mindig érvényesültek tehát. Sallay György határozottan, plebejus indulattal vizsgálatot és elégtételt követelve, a faluközösség érdekeiért küzdve lépett föl a tiszttartói jogtiprások ellenében. Egyik ügyéről a következőket jegyezte föl: „Anno 1798 die 28° Juliy. V. Mikolai Tisztartó Udvardi Janós Ur az Ipoly Pásztói Reformata Ekklésiának Parochiális földeiről via facti Két-ízben el vitette a Dézmát, még pedig ilyen fortéllyal; Hogy sem a Prédikátornak hírt nem adott, mind pedig a Bírákat, akik a Vigyázásra voltak az Ekklésiától kirendelve, V. Mikolára által hajtatván ötöket a tömlöczbe zaratta, úgymint Bíró Pető Jánost, Törv. Bíró Pető Mihály, Esküdtek Sipos András, Tamás András, és Battár János Elöljárókat(Jegyzőkönyvében az esetet részletesebben is leírja, így: „ ... által hajtatta, megverette, Tömlöczbe záratta és mind addig ott tartotta, amíg a Dézmát be nem szedette, onnan ahonnan akarta, és annyit amennyit akart.") Mit tett erre az önérzetes Sallay? „Harminczadik Juliusban a Tekéntetes Nemes Vármegye Gyűlésére ezen rajtunk elkövetett méltatlanságért egy panaszolkodó írást nyujtottunk bé; a holott (...) a Tek. Ns. Vm-nek ezen kegyes Determinatióját kaptuk: 1798. Esztendőben Mindszent Havának 23-ik napján, Kemenczén, ezen Tek. Hont Vm.-ben tartott Köz-Gyűlésnek alkalmatosságával meghatározatott: 1492/498. Podhorszky János Fő Szolga Biró Űr, az Ipoly Pásztohai Lakosoknak azon panaszszokhoz képest, melly által a Reformata Vallású Templomhoz tartozó Földeknek az Uraság által lett meg Dézmáltatását panaszlották, annak [t. i. a panaszna k— Z. Zs.] foglalattyát (...) helyesnek találta: ezen felett pedig azt is meg esmérte légyen, hogy a nevezett földek az Uradalomnak Dézmája alól régulta szabadok 167