Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - VI. Képek a "második jobbágyság" korából (1711-1800) - 3. "Ipoly-Pásztói HelységhnekUrbarioma"

bíró), Pásztor János, idősb Tóth János, Pereszlényi Istvány, idősb Pethő János, Totth Gergely, idősb Pereszleny Ferencz, Tóth András, Kassaj István ifjabb, Pereszleny Mihály, idősb Kassaj Mihály, Kapa Istvány, Battár János, Török János (törvénybíró), Szabó András, Tóth Istvány, Veres György, Sútt Istvány, Csákány Mihály, Czenne Mihály, Pereszleny András eözvegy, Battár Istvány, idősb Totth Mihály, Sipos Istvány, Kassaj György, Hajdú Istvány, Jónás Mihály, Kassaj János eözvegy, Kassaj Istvány, Pethő János, Balass János, ifjabb Totth Mihály, Hajdú Mihály, Szentes Mihály, Zalabay Mihály, Kassaj Mihály ifjabb, Pereszleny György, Pereszleny András, Végh János, Eörhegy Istvány, Hajdú János, Tamás András, Bertók Istvány. E negyvenhárom jobbágy családfő két-két pozsonyi mérőnyi, házhely, udvar, csűrös- és veteményeskert részére való belső telket, tizennyolc-tizennyolc hold szántót és hat-hat kaszás rétet kapott földesurától. Ennek fejében vagy ötvenkét napi marhás robottal, vagy pedig száznégy napi kézi szolgálattal tartozott neki. Terményeiből köteles volt kilencedet fizetni. Egyéb adózásai földesurának: „esztendőben Árenda" (vagyis a házhely bére) évi egy forint, tűzre való fa „egy oly", „fonyás", melyet a kender- és lenkilenced helyett végeztek, „hat f unt"; kifőzött vaj „egy icze", két „kappany", két csirke és tizenkét tojás. A földesúri haszon nagyságát akkor értjük meg igazán, ha a jobbágyi kötelességek és szolgáltatások egy évre eső összesített eredményét is figyelembe vesszük. A földesúrnak végzett igásrobot 1236 napra, a gyalogrobot (a fejenként 18—18 napi kézi szolgálatra kötelezett házas zsellérekét is beleértve) 4670 munkanapra rúghatott; a jobbágytól, zsellértől egyaránt szedett házadó évi 54 forint, a beszolgáltatandó fa mennyisége 43 öl, a fonásé 258 font, a vajé 43 icce, a kappanok és csirkék száma 86, a tojásé 516 darab. Az úrbérrendezés előtti állapotokhoz képest új terhek is jelentkeztek: részint a kilenceden kívüli természetbeni adózások újabb fajtái (vaj, kappan, csirke, tojás, megfont kender és len), részint pedig a cenzus, melyet 1770-et megelőzően az ipolypásztóiak nem fizettek. Ennek ellenére azonban az urbárium kedvezően hatott a jobbágyfalu életére: határt szabott a mértéktelen robotnak, meggátolta a tiszttartók önkényeskedését, a földesúri hatalommal való 155