Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - VI. Képek a "második jobbágyság" korából (1711-1800) - 3. "Ipoly-Pásztói HelységhnekUrbarioma"

nára is Szobhoz XJraság Gabonáját holl Szobra fél napi járó földre, holl Báthban két annyira küldeni, három négy Szekéren hordoknak való dongákott Szokolyai Erdőkbül már Mikolára, már Alsó Fegyvernekre fél és egy napi járó földre, azon kévül abroncsokatt Szakállosy Mogyorósbúi ugyan Alsó Fegyvernekre szolgáltatni, épületekre való fát Perőcsény, Szokolyai és Mikolai Erdőkbül Pásztohára, és Mikolára hordani, ött hatt szekérrel a bort a midőn ezen Dominiumnak szükségin felül vagyon Lévára vinni, és ha ezeken kívül akár mely más egyéb kézi avagy marhával való munka kévántatik meg tenni szoktak, négy Vonyó marhával dolgoznak, mivel Urbariom itt nem vót, Ür dolgában nem Számláltatott az Utazás. 7° Adnak e az itt való lakosok az Földes Uraságnak Kilenczedett? ha adnak, minémű terméshül, és javakbul adgyák azt? s mennyi időtül fogva? és vagyon e a Kilenczedbeli adózás ezen Nemes Vármegyében más földes Uraságnál is bé vett szokásban ezen kivül más adózás feiben mit szokott ekkoráig egy egy Jobbágy adni esztendőnként az Uraságnak jelesül pedig olyatin akár kész pénzbül, akár más egyébbül adatott adózás és ajándék miből álló volt? A Kilenczedes Dézsmát ekkoráig régtől fogvást gabonábul, borbul, méhekből és lencsébül ki adták. Kender Dézsma helyett magok Zsákjaikban Dunához és Báthban, vermekhez pedig ponyváikban az Uraság gabonáját hordgyák; más ezen Vármegyében levő Uraságok is ezen Kilenczedes Dézsmát szedik, az Uraságnak semmi ajándékokatt nem szoktak adni, hanem azoknak heliben Karácsony és Húsvét tájban vadásznak. 8° Hány puszta hely vagyon ezzen Helységben? mennyi időtül fogva? mi okbúl pusztúltak el? és azon helyekett appertinentiaival edgyütt kik birják? Puszta ház hely Pásztohán nintsen. 9° Ezen Helységnek lakosi Örökös Jobbágyok e vagy nem? Örökös Jobbágyoknak vallyák magokatt." E helyi adatgyűjtésen alapuló „szociológiai felmérésen" kívül az úrbérrendezést előkészítő szakaszban sor került több összeírásra is. Ezekből — mivel a század első negyedének társadalmi-gazdasági állapotáról maradtak ránk följegyzések — összehasonlító módszer segítségével fölvázolhatjuk, milyen 132