Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - VI. Képek a "második jobbágyság" korából (1711-1800) - 1. Fészekrakók

1. FÉSZEKRAKÖK A XVII. század végének török—magyar hadjáratai, majd pedig a kuruc-labanc csapatmozgások után végre nyugalma­sabb évek következtek Hont megye délkeleti, sokat szenve­dett csücskében. Pusztulás után a rendteremtés, nagy mene­külések után a fészekrakás, az otthonteremtés, a szülőföldre találás korszaka ez. A munkáé. Mert az Alsó-Ipoly mente községei sivár, vigasztalan képet nyújtanak. A porták száma megfogyott, a lakosság megritkult, a kéz nélkül maradt föl­deket, drága szőlőket fölveri a gyom, benövi a bozót. A ron­csaiban is szép vidék gazdasági hasznosításának, termőre fogásának egyetlen útja-módja van: az újranépesítés. A Rákóczi-szabadságharcot követően hatalmas teknővé vá­lik Hontnak ez a része: sokféle falu, táj, országrész, ember, család, nyelvjárás, nyelv és nemzetiség anyagát próbálja benne új közösséggé gyúrni a történelem. Jobbágynévsorokat, anyakönyvi adatokat, helységnevekből képzett családneveket elemezve Török Gábor mutatta ki, hogy e korban a vidékün­ket újranépesítők mintegy 73 %-a a Kisalföldi, illetőleg a Fel­vidék északibb, török által kevésbé vagy egyáltalán nem pusztított részeiről érkezett e tájra. Egészen messziről jöttek például az Árvái, Liptay, Dobsay (Dobschau: Dobsina egykori német neve), Murányi, Rosnyai, Ocsovai, Zólyomy családok. Közelebbről, Észak-Hontból települtek ide a Bagonyaik, Ba­kaik, Bozókyk, Csábyk, Dalmadyk, Hrussóik, Deméndik, Gyür­kyk. — A táj névanyagának további része a betelepülők al­földi (9%), dunántúli (5%), erdélyi (1%) származására utal; a helyi névanyag folytonossága 12 % erejéig mutatható ki. A hatalmas arányú népmozgás megváltoztatta a táj nem­zetiségi képét is. A zordabb északi megyékből nagyszámú szlovák húzódott le a termékeny Ipoly-völgybe, illetve a Bör­zsönybe. A Szobtól Balassagyarmatig húzódó sávban számta­lan vegyes lakosságú falu jött így létre. Az 1720-as években Szob lakosainak a fele, Ipolyszakállos lakóinak több, mint egynegyede, Ipolyszalkának, Letkésnek, Tölgyesnek bizonyos töredéke szlovák nevű. A falummal egyazon domíniumhoz tartozó Perőcsényben huszonhárom magyar jobbágy mellett tizenkét szlovákot is összeírtak. A gazdasági természetű beván­106

Next

/
Thumbnails
Contents