Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - V. Hadak útjában (1686-1711) - 2. A pásztói kuruc tábor

Épen indulásomkor veszem alázatossággal Ngod kegyelmes levelét. — Igenis méltó Kegyelmes Uram Bercsényi Uramat siettetni s úgy az több hadakot is megindítani: mert noha bizonyos az ellenségnek szándéka, mindazáltal változható, s arra nézve én is már ma tovább nem merek menni. Most az ellenség Esztergomon felől szállott meg s minden hajói s híd­ja azon váron alól vagyon csoportban. Bottyán Uramot had­tam maga s Géczy és Baranyay ezerével Kéméndnél, magam penig míg Esztergomot az ellenség meg nem haladja, itten az Ipoly mellett leszek. Azalatt Pest eleire reiterálom praemit­tált dispositióimat és parancsolatimat. Ha az ellenség ugyan csak lejön s Ngod utána nyomakodik: Bottyán Uramot el ne hagyja magátúl, megtapasztalja Ngod, mennyi hasznát fogjuk venni!... Actu expediálok Pest eleire, az Rákos körül való mezőket mind megégetem, hogy Pest alá szállván is: futrázsa ne lehessen; még Csaba, Keresztúr körül is elkövetem, — jobb, fenevadak lakják hazánkat, mint német, az eb!" A levél zárósoraiból képet alkothatunk arról a mérhetetlen kárról, amely a hadak vonulása nyomán támadt, s ugyancsak megnehezítette a jobbágyok életét. Hiszen az ország hadait hússal, liszttel a fegyverviseléstől távol maradt jobbágyságnak kellett ellátnia; rájuk nem vonatkozott az a rendelet, mint a „vitézkedő nemtelenekre", akiknek dolgában kimondatott, hogy „szabadíttassanak fel a jobbágyság alól, s személyeik szabadnak tekintessenek". Feldúlt földeiről a jobbágy honnan s hogyan teremtette elő a terményt, nagy titka a kornak. Rákóczi tudta, hogy a megviselt népet nem lehet végsőkig szipolyozni; el is rendelte, hogy a jobbágyság „tudtunk nélkül ne terheltessék". Ugyanakkor azonban az őstermelők erejét szigorúan a szabadságharc ügyének szolgálatába állította, meg­szabva, mit vár a parasztságtól. 1705-ben Hont minden portá­jára tizenhat forint hadiadót vetett ki, a megye természetbeni beszolgáltatását pedig háromezer kg lisztben határozta meg. Rá egy évre Hontnak havonként már 1530 kg gabonát, 2757 kg zabot, 306 mázsa húst, s portánként száz forint hadiadót kel­lett a seregek fenntartására fordítania; az év végén a megye havi pénzadója óriási összegre, 5339 forintra rúgott. S ahogy sűrűsödtek a harci események, úgy nőttek a terhek is. 1707­100

Next

/
Thumbnails
Contents