Zalabai Zsigmond: Mindenekről számot adok, Hazahív a harangszó

Mindenekről számot adok - V. Hadak útjában (1686-1711) - 2. A pásztói kuruc tábor

Épen indulásomkor veszem alázatossággal Ngod kegyelmes levelét. — Igenis méltó Kegyelmes Uram Bercsényi Uramat siettetni s úgy az több hadakot is megindítani: mert noha bizonyos az ellenségnek szándéka, mindazáltal változható, s arra nézve én is már ma tovább nem merek menni. Most az ellenség Esztergomon felől szállott meg s minden hajói s hídja azon váron alól vagyon csoportban. Bottyán Uramot hadtam maga s Géczy és Baranyay ezerével Kéméndnél, magam penig míg Esztergomot az ellenség meg nem haladja, itten az Ipoly mellett leszek. Azalatt Pest eleire reiterálom praemittált dispositióimat és parancsolatimat. Ha az ellenség ugyan csak lejön s Ngod utána nyomakodik: Bottyán Uramot el ne hagyja magátúl, megtapasztalja Ngod, mennyi hasznát fogjuk venni!... Actu expediálok Pest eleire, az Rákos körül való mezőket mind megégetem, hogy Pest alá szállván is: futrázsa ne lehessen; még Csaba, Keresztúr körül is elkövetem, — jobb, fenevadak lakják hazánkat, mint német, az eb!" A levél zárósoraiból képet alkothatunk arról a mérhetetlen kárról, amely a hadak vonulása nyomán támadt, s ugyancsak megnehezítette a jobbágyok életét. Hiszen az ország hadait hússal, liszttel a fegyverviseléstől távol maradt jobbágyságnak kellett ellátnia; rájuk nem vonatkozott az a rendelet, mint a „vitézkedő nemtelenekre", akiknek dolgában kimondatott, hogy „szabadíttassanak fel a jobbágyság alól, s személyeik szabadnak tekintessenek". Feldúlt földeiről a jobbágy honnan s hogyan teremtette elő a terményt, nagy titka a kornak. Rákóczi tudta, hogy a megviselt népet nem lehet végsőkig szipolyozni; el is rendelte, hogy a jobbágyság „tudtunk nélkül ne terheltessék". Ugyanakkor azonban az őstermelők erejét szigorúan a szabadságharc ügyének szolgálatába állította, megszabva, mit vár a parasztságtól. 1705-ben Hont minden portájára tizenhat forint hadiadót vetett ki, a megye természetbeni beszolgáltatását pedig háromezer kg lisztben határozta meg. Rá egy évre Hontnak havonként már 1530 kg gabonát, 2757 kg zabot, 306 mázsa húst, s portánként száz forint hadiadót kellett a seregek fenntartására fordítania; az év végén a megye havi pénzadója óriási összegre, 5339 forintra rúgott. S ahogy sűrűsödtek a harci események, úgy nőttek a terhek is. 1707100