Dénes György: Hajnaltól alkonyig – válogatott és új versek 1952-1981

Gyalogút

ÉHSÉG Zümmög a fecskefarkú szél, a kútgém szundikál, egy borzas komondor biceg, és tétován megáll. A csendre lassan ráhajol a barna éjszaka, s a kelő holdra vicsorog az éhező kutya. Ott lóg a hold a fák fölött: a mennyei falat, ott lóg az égi füstölőn a szalonnadarab. A kutya szája csupa hab, a szeme csupa vér, az őskín, az éhség kínja csihol tüzet szívén. Meglepi korgó horpaszát a jeges reszketés, s a néma holdra felüvölt a kétségbeesés. 1956 21