A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)

Gazdasági helyzet - Mezőgazdaság, ipar, kereskedelem

84 vezetői az államfordulat idején bebizonyították magyar szempontból való megbízhatatlanságukat. Ezek igen gyorsan váltottak át az idegen uralom gazdasági vonalaira. Igaz, hogy a tulajdonképeni magyarságnak a nagyiparban kevés része volt, éppen a liberalizmus hibájából. Különben a csehszlovák centralizmus meg is fojtotta azokat az ipari üzemeket, amelyeket állami szempontból megbízhatatlanoknak minősítettek. A megmaradtak teljesen beolvadtak a csehszlovák nagyipari szövetségekbe. Az államfordulat után az említett gazdasági fejlődés megtorpant. A mezőgazdasági termékek árai aránylag magas színvonalon mozogtak, különösen az 1926. évi vámvédelem óta, ami az élelmezést költségesebbé tette. Viszont régi iparágak, mint a bányászat, vasipar, kohászat, bőripar, fűrésztelepek, cellulozegyártás stb. válságba került, állandóan redukált üzemmel dolgozott és csak azok az új iparágak mutattak fejlődést, amelyek, mint az automobilipar, villanyipar, gumiipar stb. a háború utáni új találmányoknak köszönik újabb virágzásukat. Karvas Imre dr., mai csehszlovák miniszter közölte a következő adatokat egy pályanyertes gazdasági munkájában: Szlovákiában és Ruténiában Háború elő:: Háború után keletkeze: keL-tkezett vállalatokból vállalatokból Megszűnés éve megszűnt megszűnt gyármunkásgyár- munkásvállalat sal vállalat sal 1918/19 4.602 — — 1920 549 — — 1921 7 1.109 — — 1922 15 3.522 5 *?í 1923 5 822 I 12 1924 3 304 — I92Î 4 785 — —