A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)

Egyházi élet - Evangélikusok

81 giakat neveztek ki és pedig legnagyobb részben politikusokat, akiknek szerepe volt a köztársaság megalapításában, vagy a multjukban magyar- és kisebbséggyűlöletükről tanúbizonyságot tettek. (Ivánka Milán, Stodola Emil, Stur Károly, Daxner Sámuel, Zoch Sámuel, Szlávik János, Bella Method stb. mind ismertnevú szlovák nacionalista túlzók.) A kisebbségek felzúdulására a csehszlovák kormány kénytelen is volt pótlólag 4 taggal kiegészíteni e tanácsot (3 német és 1 magyar világi), akik azonban elvesztek a nagy többségben. Egyébként is a szlovák evangélikusok állandóan szervezkedtek és külön kongresszusokat tartottak. Kidolgozták az egész tervezetét annak, miként foglalhatják el az új kormány segítségével az összes egyházi pozíciókat. Emlékiratuk alapján ült össze a fent említett kinevezett egyházi tanács 1919. április 2-án Pozsonyban és delegálták teljhatalmú adminisztrátorrá Zoch Sámuelt a nyugati és Jánoska Jur. dr.-t a keleti evang. egyházkerület élére. Mindkettő a híres tur óc szentmar toni deklarációnak aláírója, az előbbi éppenséggel annak megfogalmazója. Úgy ő, mint Jánoska elfogult nemzetiségpolitikusok. A kisebbségi evangélikusoknak a szlovákok kongresszusához hasonló összejövetelek és szervezkedések megtiltattak. A kisebbségek lelkészeitől az állampolgársági bizonyítványt kérték s ennek hiányában 20—30 évig működött lelkészeknek is beszüntették az államsegélyét. 192

1, január 18. és május 24. közt Trencsénteplicben evang. zsinat ült össze, amely új alkotmányt oktrojált az egyházra. Ebben még csak magyar esperesség felállítása sem engedélyeztetett és kiköti a közvetlen, azaz egyházi hatóságok nélküli állami iskolaellenőrzést. Magyar teológia nem létezvén, a magyar papképzés megoldatlan. A városokban újabb években hozzátelepedett 6