A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)

Kulturális élet - Kulturális szervezkedés és annak akadályai

53 ügyeit intézi. A magyar járások e törvény alapján alakult közművelődési testületei 1935-ben szövetségbe tömörültek, amely a többi kultúrszervezet működését kiegészíti és közigazgatási hátvédet, valamint járási és állami támogatást, illetékmentességet biztosít számukra. A testületek általában szépen együttműködtek a nemhivatalos jellegű magyar kulturális egyesületekkel, amelyeknek vezetői sokhelyütt a testületeknek is tagjai voltak. Egyes esetekben azonban a közigazgatási hatóságok a testületeket a kulturális szervezetek ellen igyekeztek kijátszani, vagy pedig — mint Kassán — a törvény ellenére nem engedték meg a testület megalakulását. A 430/1919. számú törvény kisebbségi közkönyvtárak létesítését írta elő mindazokban a községekben, ahol legalább io%-os kisebbség van. E törvény alapján alakult magyarnyelvű községi könyvtárak száma 1936-ban 732 volt, míg 47 községnek nincsen közkönyvtára. A magyar községi közkönyvtárak központot létesítettek közös ügyeik intézésére. Az idegen miliőben a magyarság természetesen nem használhatta ki az ezekben az önmagukban véve utánzást érdemlő törvényekben rejlő összes lehetőségeket, de remélhető, hogy visszanyerve nemzeti szabadságát, a felvidéki magyarság e törvények alapján teljesen kiépítheti majd közművelődési intézményeit és könyvtárait. A Magyarországhoz visszacsatolt területek lakossága a fent ismertetett kulturális és társadalmi szervezeteket magával viszi az anyaországba. Két évtized fáradságos és rendszeres munkájának gyümölcsei és értékes eredményei ezek, amelyeket meg kell becsülni és föl kell használni a megnagyobbodott Magyarország újjáépítésénél. A szervezetek húszéves munkában megedzett vezetői és tisztviselői pedig értékes munkaerői lesznek a magyar közművelődés és társadalmi szervezkedés ügyének.