A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)

Kulturális élet - Kulturális szervezkedés és annak akadályai

45 ságok részben mindjárt az államfordulat után, részben pedig az egyesületek felülvizsgálata során számos magyar egyesületet feloszlattak, közöttük a 7.000 tagot számláló, 340.000 aranykorona vagyonnal bíró és 35 éves múltra visszatekintő Felvidéki Magyar Közmívelődési Egyesületet, az eperjesi Széchenyi-kört, továbbá nagyszámú vidéki egyesületet és kaszinót. Slávik zempléni zsupán 1923-ban egy tollvonással több mint félszáz egyesületet oszlatott fel. Ily körülmények között nemcsak a magyarság kulturális érdekeinek védelmét, hanem a kulturális szervezkezés megalapozását is a politikai pártoknak kellett magukra vállalniok. A felvidéki magyarság küzdelmes életének emez első és legnehezebb időszakában, átfogó kulturális szervezetek hiányában a magyar pártok vezetői és szervei, közöttük elsősorban a szövetkezett ellenzéki pártok központi irodája és annak kebelében a Sziklay Ferenc vezetése alatt 1922 óta működő kultúrrejerátus voltak a magyar művelődés védői és támogatói az állam elnemzetlenítő törekvéseivel, a hatóságok merev, sokszor könyörtelen intézkedéseivel szemben. Ök adtak hangot a magyarság kulturális panaszainak és jogos követeléseinek a parlamentben, a sajtóban és a Népszövetség előtt. Ezt az érdemüket a történelmi igazság kedvéért le kell szögezni. A központi iroda és a kultúrreferátus kezdeményezésére indult meg 1925-ben az a munka is, amely megteremtette a magyarság kulturális szervezkedésének kereteit. Ebben az évben alakult meg a Szlovenszkói Magyar Kultúr Egyesület, amelynek alapszabályait azonban csak 1928-ban hagyta jóvá a belügyminisztérium. Székhelye Komárom. Hivatásául a városokban és falvakban élő magyar társadalom minden rétegében a magyar kultúra megőrzését és terjesztését, a kisebbségi sorsban egybeforrott magyarság lelki és szellemi erejének a nemzeti fennmaradás érdekében való fejlesztését tűzte ki.