A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)

Kulturális élet - Kulturális szervezkedés és annak akadályai

KULTURÁLIS ÉLET. KULTURÁLIS SZERVEZKEDÉS ÉS ANNAK AKADÁLYAI. Az a fundamentális jelentőség, mellyel a politikai pártok a csehszlovákiai közéletben bírtak, a magyarságot is arra késztette, hogy mindenekelőtt politikai szervezeteit építse ki és ezek segítségével igyekezzék kulturális, társadalmi és gazdasági értékeit menteni, amíg eljő az az idő, amikor a politikai pártokon kívül álló szervezeteket is teremthet magának. Ez a magyarázata annak, hogy a kulturális és társadalmi szervezkedés csak jóval később indulhatott meg, mint a politikai. Kísérletek a magyar kulturális szervezkedésre már korán történtek, de sajnos kevés eredménnyel, mert a csehszlovák hatóságok minden megmozdulást, amelynek célja egy országos kulturális egyesület megalakítása volt, már csírájában elfojtottak. A magyar kultúregyesület megindítása és megszervezése végett már 1920 júliusában megalakult Komáromban a Magyar Népszövetség, amely azonban sohasem kezdhette meg tevékenységét, mert alapszabályait a hatóságok nem hagyták jóvá. Többszöri hiábavaló kísérlet után e tervet végleg el kellett ejteni. Míg a szudétanémetek Kulturverbandja és a sziléziai lengyel Macierz Szkolska mindjárt az államalakulás után megkezdhette népmívelő tevékenységét, addig a magyarok még meglévő helyi egyesületeiket sem érezhették biztonságban. Hiszen a ható-