A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)
A felvidéki magyar társadalom egységének kialakulása
22 súlyoztuk a politikai fejlődést. Nem lehet ezt másképen tenni. A kisebbségi helyzet önmagában is politikum. A kisebbségi nép minden életmegnyilvánulása politikum. Sorsának minden változása, bukása, szabadulása, kenyere, nyelve mind a politika függvénye volt. De nemcsak a magyar politikáé, hanem az állampolitikáé is, amely állampolitikát idegenek intézték. Kisebbségi helyzete politikai függvénnyé tette s a világpolitika bármilyen rezdülése kihatott sorsára. Ezért figyelt a kisebbségi magyarság a politikára olyan intenzíven, ezért lett belső életében is minden cselekvésnek politikai jelentősége, ezért lett a kisebbségi magyarság politikus nemzet. Ezért, aki a felvidéki magyarság lelkületét akarja megismerni, elsősorban a kisebbségi magyarság politikai fejlődését kénytelen követni. Politikus nemzet a hazatérő felvidéki magyarság. Teljes nemzeti igényekkel s teljes szociális igényekkel. S egységes. Sorait sem a kenyér biztosítását ígérő propaganda s politikai szervezés, sem a világ megváltását ígérő ideológiai háború nem tudta megbontani. Kisebbségi életében évről-évre jobban felismerte, hogy életét csak nemzeti egységében tarthatja meg s ez egységet mind erősebbé és teljesebbé építette. Ma egységesen áll hazatérő lelkes magyarságában s ugyanilyen egységet igényel az anyaország magyarságától. Egysége nem mechanikus egyesülés, hanem súlyos próbatételek után összeforrott dinamikus erő. Nem az ellentéteket megsemmisítő langyos osztozkodás, hanem a teljes emberi és nemzeti életet igénylő magyar népi rétegek igényes nemzetté nemesült forrongása. Nemzet, teljes igényekkel egyedeiben és kollektivitásában.
