A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)

Mit hoz magával a felvidéki magyarság

MIT HOZ MAGÁVAL A FEVVIDÉKI MAGYARSÁG? Igyekeztünk híven bemutatni a felvidéki magyarság húszéves kisebbségi életét. Nehéz élet volt ez, megpróbáltatásoktól terhes, de láttuk azt is, hogy a felvidéki magyarság a szenvedéseket hősies lélekkel viselte s hogy nem törött össze a húszéves nyomás alatt, hanem lelkében megedződve, nemzeti érzésében megacélozva került vissza Magyarországhoz. A húszéves elnyomás, a húszéves különélés, a más politikai rendszer és közvetlenebb idegen kulturális hatás a felvidéki magyarságban egy új magyar lelkiséget alakítottak ki, amely sok tekintetben eltér az anyaországban élt magyarság lelkiségétől. A visszatérő magyarság más, mint az itthon élő. Mássága új szín a magyar életben, de új erő is. Ez a másság pozitív másság, mert sajátosan tisztult és erős nemzeti öntudat a legjellemzőbb vonása. Milyen is tehát a felvidéki magyarság lelkülete? Mit hoz ez a magyarság magával a húszéves különélésből? Legjellemzőbb s legfontosabb vonása a hazatérő magyarságnak a politikai iskolázottság. Húsz év minden napjában törődnie és számolnia kellett a politikával, amely sorsát a legközvetlenebbül érintette. A kisebbségi ember és társadalom puszta létezése politikum, mert már létezésével beleütközik a többségi nemzet politikai törekvéseibe. Létének védelmében politizálnia kellett. Csehszlovákia politikai struktúrája, a sokpártrendszer is