A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)

Gazdasági helyzet - Szövetkezetek

104 tekintélyes pénzösszegeket kezelnek („Hanza" Hitelszövetkezet Galántán, „Signum" Hitelszövetkezet Pozsonyban, „Christiania" Hitelszövetkezet Ruténiában, kassai Ipari Hitelszövetkezet és Takarékegylet, vágsellyei, taksonyfalvai, pozsonypüspöki, sislóci stb. hitelszövetkezetek). Bár a magas szociális biztosítási díjak és a magyarországinál magasabb adóterhek a nép pénzét erősen elvonták, mégis sikerült jelentős betétállományra szert tenni e szövetkezeteknek és a csehszlovák központ mostohasága ellenére is a legszükségesebb kölcsönigényeket kielégíteni. Magyar, kifejezetten ipari hitelszövetkezet 1919-ben 12 működött (köztük 10 termelőszövetkezet), tejszövetkezetet 43-at sorol fel a Felvidéken a magyar földművelésügyi minisztérium utolsó háború előtti kiadványa. A legutolsó adatok szerint: Szövetkezetek száma a Felvidéken ebből magyar 340 212 i 2 H 8 27 4 3 Látható, hogy míg a némileg külön központtal bíró fogyasztási szövetkezetekből 33%-ban részesül a magyarság, addig a hitelszövetkezetek közt már csak 18%kal szerepel, az állattenyésztő szövetkezetek közt 24%összesen Fogyasztási szövetkezet 1.014 Hitelszövetkezet 1.160 Ipari hitelszövetkezet 71 Mezőgazdasági beszerzőszövetkezet 24 Mezőgazdasági raktárszövetkezet 18 Tejszövetkezet 58 Szövetkezeti szeszfőzde 106 Malomszövetkezet 4 Gyümölcs- és zöldségfeldolgozó és értékesítő szövetkezet 23 Állattenyésztő szövetkezet 125 Bérlő és telepítő szövetkezet 22 Építő szövetkezet 2c 2 Erdő szövetkezet 19