A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)

Gazdasági helyzet - Szövetkezetek

102 terjedő fogyasztási szövetkezetek tartozhattak, míg a nógrádi és gömöri szövetkezetek a Fogyasztási Szövetkezetek Bevásárlási Központjának (NUPOD) zólyomi és tornaijai kirendeltségéhez tartoztak, a ruténiai szövetkezetek pedig az ungvári revíziós központhoz. Még a magyar „Hanzának" sem volt reviziós joga a tagszövetkezetekkel szemben, hanem maga is a csehszlovák vezetés alatt álló pozsonyi Ústredné Družstvo ellenőrzése alá tartozott. Bár ez alá több mint 30%-ban magyar szövetkezetek tartoztak, a központ magyar tisztviselőket nem alkalmazott, sőt élén a legvadabb magyarellenességéről híres „csehszlovák" politikusok állottak (

Houdek, Fedor, Hrdlička, Srobár József a Slovenska Liga II. alelnöke; František Zika és a revíziós szakosztály élén Otto Riha stb. csehek). A pozsonyi Ipari Hitelszövetkezet élén szintén cseh igazgató, Kamii Bolze állott. Ezért nagy jelentőségű, hogy legalább a magyar fogyasztási szövetkezetek zömét sikerült a „Hanzának" tömöríteni. A legtöbb magyar szövetkezet egyúttal kultúrházat is épített. 1919-ben működött 266 magyar fogyas?ási szövetkezet. A magyarság nagy életrevalóságán: cs erőfeszítéseinek sikerét mutatja, hogy a vázolt nehézségek ellenére is Hantos László kutatásai szerint 1938. elején Szlovákiában 310 magyar fogyasztási szövetkezet működött 65.000 taggal, Ruténiában pedig további 3c szövetkezet. Tehát a magyar fogyasztási szövetkezetek száma szépen emelekedett. Nehezebb volt a helyzet az egyéb szövetkezetek terén. A magyar Országos Központi Hitelszövetkezet keretében a háború előtt megalakított felvidéki hitelszövetkezetekből sok az államfordulat után nem tudott már újjáalakulni, hiányzott hozzá a segítőkéz és jóakarat a hatóságok és a csehszlovák központ részéről. Azonban azokhoz, amelyek a vihart megállták, 1919 óta újabb magyar hitelszövetkezetek is járultak (lásd a mellékelt térképen). A létező 212 magyar hitelszövetkezet közül egyesek