A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)

Gazdasági helyzet - Pénzintézetek

89 városkáiban és közepesnél is kisebb iparvállalataiban. Pozsonyban pedig a Štefánik úttól a Dunapartig húzódó főútvonalon jobbra-balra a cseh bankimperalizmusnak 14 nagy palotája áll. Leghirhedtebb közülük a Légióbank, amely Szibériában rabolt pénzekből alakult és közgyűlési termében szimbolikus módon gépfegyverek állnak körben. A bank-gangsterizmusnak ez a prototípusa 1925-től kezdve hengerelte le a Felvidéket. A prágai pénzügyminisztérium majdnem korlátlanul bocsátotta rendelkezésére a szükséges Összegeket és jelenleg 71 felvidéki bank és takarékpénztár, valamint számos iparvállalat és biztosítóintézet tartozik közvetlen érdekkörébe. Minden nagyobb iparvállalatban és kartellben benn van a Živnostenská Banka is, akár fakitermelésről van szó, akár közműről, energiatelepről vagy vágóhídról. A jelzáloglevélkibocsátás joga kizárólag a Hypotečná Bankát illeti meg, amely egyúttal az agrárreform finanszírozásában is tekintélyes szerepet játszott. A községeknek, közületeknek és társulatoknak szóló beruházási kölcsönöket főleg a Zemská Banka nyújtotta. Utóbbi két bank részvényalap nélkül működő intézet, amely mögött a cseh tartomány, mint közület, áll alapítóként és kezesként. A cseh bankok felvidéki érdekeltségét mérlegadatokban nem lehet kifejezni, mert prágai központjaik jelentése csak egyes tételeket mutat ki tartományi részletezéssel. A Felvidéken székhellyel bíró pénzintézetek legfőbb mérlegadatairól azonban legutóbb Tornay Aurél készített számítást. Eszerint 1936-ban a Felvidéken volt cseh koronában alaptőkéje betétei nem magyar vezetés alatt álló intézeteknek 223,200.000 2.397,044.429 magyar vezetés alatt álló intézeteknek 26,910.000 410.824.047 7*