A felvidéki magyarság húsz éve 1918-1938 (Budapest. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 1938)

Gazdasági helyzet - Pénzintézetek

97 vonták a földet az arra jogosított földigénylők elől és a magyar népen még helyrehozható sérelmet követtek el. Szükséges lesz azonkívül a megszaporodott számú törpebirtokosok összefogása egy hatalmas méretű szövetkezeti mozgalomban. A földreformot követni kell most egy mélyreható mezőgazdasági reformnak és a termelés szakszerű irányításának magas színvonalon. Szükséges a Mezőgazdasági Kamarák bevált intézményének mielőbbi kiterjesztése az ottani mezőgazdák társadalmára és az egész területnek úgy a belső értékesítés, mint az exportkereskedelembe való bekapcsolása. PÉNZINTÉZETEK. Magyar uralom alatt részvénytársasági formában sem iparvállalatok, sem pénzintézetek megalakulása és működése nem volt alávetve miniszteri engedélynek. A nemzetiségek között a szlovákok éltek is e lehetőséggel és 1919-ben tekintélyes pénzintézeti hálózatuk volt (lásd a mellékelt kis térképen), mely nemzetiségpolitikai mozgalmuk fő támasza volt. Ezzel a szabad rendszerrel szemben Csehszlovákia azonnal 1919-ben bevezette az engedélyhezkötés rendszerét és a vállalatok „nacionalizálását". A részvénytöbbségnek csehszlovákiai kezekbe való átjátszásával és a vezető reprezentatív állásokba csehszlovák politikusoknak beválasztásával együtt megtörtént a korábban természetes magyarországi pénzpiactól való elszakadás, amellyel pedig ezer bonyolult szálon függött össze az élet. 1919-ben a nagy budapesti bankoknak csupán összesen hat fiókja működött a Felvidéken. De azonkívül 245 formailag önálló részvénytársasági pénzintézet működött még, amelyek közül 103 magyar volt (24 fiókkal és 21 expozitúrával és azonkívül volt 75 magyar és más (vegyes) nemzetiségű intézet 28 fiókkal és 8 expozitúrával.