Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])
Dr. Pfieffer Miklós: A felvidéki magyar ifjúság és a magyar nemzeti gondolat a húszesztendős csehszklovákiai kisebbségi helyzet idején
mwtM nw • v. w «v, v. A FELVIDÉKI MAGYAR IFJÚSÁG SMWWWWWIWWBWBaMW »IV Ul ^mwumM Mi »*? M l nemzeti irányú ifjakat «fasisztá»-nak, «fehér gárdistá»-nak, «a sötét reakció szolgájáénak bélyegeztek és csúnyán árulkodtak is róluk és keresztény nemzeti irányú tanáraikról a hatóságok előtt.) Másrészt a felvidéki magyar ifjú a körülmények folytán már középiskolás korában sokszor belekerült a legkülönfélébb nemzeti és világnézeti áramlatok és irányok harcába. Kritikára és önálló gondolatra kényszerítették. Ez pedig nagy részükben a nemzeti és vallásos világnézet öntudatos, élményszerű kialakulására sokkal jobban hatott, mint hatott volna nemzeti és vallási eszmék egyöntetű külkényszerű hatása, mely sok esetben hol ellenzést, hol gondolkodásnélküli, pusztán külsőséges rábólintást, hol tettetést, hol pedig teljes unottságot eredményez. Meggyőződésem szerint a középiskolák felsőbb osztályaiban kevés dolog oly romboló, mint a gondolkodásnélküli, egyoldalú, külső tekintélytartás és a túltengő alaki, külsőséges fegyelem és az ezzel járó őszinte eszmecsere és eszmeérés lehetetlenné tétele. Ami a koedukációt, fiúk lányok közös iskoláztatását illeti, annak kétségtelen didaktikai és lélektani hátrányai és erkölcsi veszélyei mellett jó oldalai is voltak. Többször megtörtént, hogy kívülálló, vallás-erkölcsi szempontból komoly és ítélőképes személyiségek felvidéki magyar egyetemi fiúés leányhallgatók közös rendezményein résztvettek. Többször hallottam ilyenektől, hogy nem is képzelték, hogy fiúk és lányok között ily tiszta, erkölcsileg és szellemileg egyaránt emelkedett légkör és érintkezési mód egyáltalán lehetséges. Ha a középiskolai koedukáció hatása általánosságban oly mételyező lett volna: ez alig lett volna lehetséges. Amit a felvidéki magyar középiskolások cserkészügyében Mrenna (Érsekújvár), Biró Lucián (Komárom), stb. stb., tettek: az óriási munka volt a helyes nemzeti és valláserkölcsi nevelés terén. Pár szóval térjünk át a magasabb iskolázottságon keresztül nem ment felvidéki magyar falusi és városi munkásifjúságra. Kisebbségi magyar társadalmunk általában csak későn döbbent rá arra, amit Mécs László egy költeményében oly megkapóan fejez ki és sűrűsít ezen mondatban: «e fiúkért valaki felelős!» Másrészt hatalmas nemzeti és vallásos munkásifjúsági tömegmunka folyt nem egy délszlovákiai magyar város katolikus Legényegyletében. Amit például Bartha Béla kassai hitoktató hosszú éveken át magasabb egyházi személyek jóakaró védnöksége alatt e téren tett, annak elsorolására kötetek kellenének. Mélységes vallás-erkölcsi tartalomtól gazdag munkásifjú lelkigyakorlatoktól gyakorlati továbbképzésen át a sport és dopolavoro legváltozatosabb fajáig, nemkülönben tömeges hétvégi családi kirándulások megszervezéséig: mindez Kassán a magyar iparos- és munkásifjúság egy nem
