Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Dr. Pfieffer Miklós: A felvidéki magyar ifjúság és a magyar nemzeti gondolat a húszesztendős csehszklovákiai kisebbségi helyzet idején

A FELVIDÉKI MAGYAR IFJÚSÁG Lassabban, mint a marxizmus, de feltartóztathatatlan biztonsággal hatott ez a másik koreszme, a nemzeti gondolat is felvidéki ifjúságunkra. Hatott a felvidéki magyar ifjúra kisebbségi helyzetbe csúszott magyar családjának baja, fájdalma. Az új magyar szellemiség forrásai túlnyomó részétől mesterségesen elzárt felvidéki ifjúban is akarva-nemakarva felébredt az érdeklődés a magyar szellemiség, magyar irodalom és tudomány iránt. Kapott régi és új termékei iránt évről-évre fokozódó érdeklődéssel, ahol csak tehette. A csehszlovák marxizmus hirdette világproletárboldogító tanok mögött idővel mindinkább meglátta a csehszlovák sovinizmust, vagy elpotrohosodó nyárspolgári önzést. Szélsőén nemzetközi iránya pedig a felébredő nemzeti eszmével szintén összeférhetetlen volt. Emellett mindinkább ráfigyelt arra, hogy a világ összproletárjain nem is tud közvetlen segíteni: ott van körülötte, szülőföldjén a szegény magyar nép, melyet a csehszlovák sovinizmus is, saját szervezetlensége is nagyfokú és sokirányú anyagi és szellemi nélkülözés közt hagyott. Az ifjú lélek fejlődése általában is az általánostól a konkrét felé haladt. Az általános világproletárt boldogító ködös célból mindinkább saját magyar testvérei széles rétegei fel segítésének konkrét célkitűzése fejlődött. Ennek teljesen konkrét célkitűzését senki előttem oly megkapóan nem fejezte ki, mint pár éve az a Brünnben tanuló felvidéki állatorvosnövendék, aki egy diákösszejövetel eszmecseréjén azt mondta: az én élethivatásom pedig az lesz, hogy a magyar földműves állatállománya egészségét védjem és azt feljavítsam 1 így terelődött a felvidéki magyar akadémikus ifjúság a marxi nemzetközi gondolattól mindinkább a nemzeti gondolathoz. Általánosságban pedig ezt a hivatástudatot legszebben egy felvidéki fiatal magyar tanárjelölt ajkáról hallottam, mikor azt mondta: mi segíteni akarunk! A felvidéki magyar akadémikus ifjúság nemzeti gondolata megtartotta a szociális gondolatot. Nála a «nemzet» sem nem frázis, sem nem múltba merengés, sem nem egy vezető kasztra való korlátozás. Nála a nemzet a magyarság egészét jelenti, amelyben a magyar nép legszélesebb rétege is valóban emberhez méltó anyagi, szellemi és társadalmi jóléthez jut és így valóban erős támaszává válik a Magyar Hazának. Tehát mai szóval élve, e felvidéki magyar akadémikus ifjúság nemzeti elgondolása kifejezetten népi, nem pedig kasztszerü. Mint már érintettem, nemzeti feladatát elsősorban konkrét nemzetépítő munkában látja: egyrészt konkrét magyar népművelő, gazdasági, egészségügyi, stb. népvédő munkában látja; másrészt alapos szakszerűségben, szakmabeli derekasságban és közhasznú hivatásos szakmunka teljesítésében (mint orvos, tanár, tanító, jogász, mérnök, stb.). A nemzeti munka e gyakorlati konkretizálását több külső körülmény 81