Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM Zimbach Emil kémény sepr őm e s t e r, Szolyva. A világháborúban az orosz fronton harcolí. A cseh megszállás alatt a magyar párt agilis tagjaként a szolyvai magyar iskola felállítása érdekében küldöttséget vezetett Munkácsra. A cseh hatóságok érthető okokból megtagadták a szolyvaiak kérését. Gyermekeinek hazafias magyar szellemben való nevelése érdekében beköltözött Munkácsra. Ettől kezdve állandó üldöztetés, zaklatás az élete. Többször letartóztatják. Állandó csendőri felügyelet alatt áll. A cseh provokációk nem törik meg erejét, hanem önfeláldozó kitartással dolgozik tovább — ia felszabadulásig, melyben sohasem szűnt meg hinni. Néhai Zombory Emil nyug. főispán, a Ferenc József-rend lovagja, szül. 1872. március 2-án, a máramarosvármegyei Ker ecke községben, hol atyja, Kornél, gör. kath. esperes lelkész volt. Családja zempléni eredetű papcsalád, kiknek tagjai Bereg, Ugocsa és Máramaros vármegyében működtek. Már dédatyja is, Zombory János az ugocsamegyei Kökényesden volt 1796-tól lelkész. Gimnáziumi tanulmányait Ungváron, jogi tanulmányait pedig az eperjesi és a máramarosszigeti jogakadémiákon, illetőleg a budapesti kir. magy. tudományegyetemen végzett, önkéntesi évének leszolgálása u!án, 1898-ban báró Roszner Ervin, Máramaros vármegye főispánja tb. szolgabíróvá nevezte ki, ugyanezen évben szolgabíróvá választották. A nemzeti ellenállás idején, 1905-ben, tart. hadnagyi rangjáról lemondott. 1910-ben már az ökörmezei járás főszolgabírójává választották. A világháború kitörésétől kezdve járása sokat szenvedett az orosz betörés miatt, ez idő alatti szolgálatai elismeréséül őfelsége a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntette ki. 1918 november 20-án Máramaros vármegye főispán-kormánybiztosává neveztetett ki. Kinevezése a rutén nép körében kitűnő hatást tett és az ő személye magyar szempontból a legbiztosabb garanciát jelentette a wilsoni elvek alapján akkor várt rutén népszavazás esetén. Izzó magyar hazafisága, nyelvismerete, családi kapcsolatai, a rutén nép iránti szereíete, a nép ragaszkodása, régi közigazgatási múltja a legkedvezőbb kilátásokat biztosították számára. Azzal, hogy Máramaros vármegye főispáni méltóságát vállalta, egyedüli célja volt, hogy a rutén vidéket megmenise hazája számára. Nem az ő hibája volt, hogy a wilsoni elvek hazugságnak bizonyultak, a népszavazás nem történhetett meg és Máramaros cseh—oláh rabság alá került. 1919 április 28-án a románok Máramaros fölött is átvették az impériumot és többheti román rabság után, közvetlenül a proletárdiktatúra bukása után, Budapestre jött, hol a nemzetiségi minisztérium ru'én főosztályán, ennek megszűnése után pedig a belügyminisztériumban teljesített szolgálatot nyugdíjba vonulásáig. Elhúnyt 1936 április 25-én. A jó Isten nem engedte meg, hogy szii'őföld j ének és szeretett vármegyéjének felszabadulását megérhesse, melyben egész életében mindig hitt és bízott. Di*. Zombory János ny. főgimn. tanár. Felvidéki család sarja, édesatyja gör. kat. esperes volt Kereckén. Középiskolai tanulmányait elvégezvén, a budapesti bölcsészeti fakultáson lanári oklevelet szerzett és .itt avatták bölcsészdoktorrá is. Pályafutását helyettes tanárként a Ferenc József Intézetben kezdte meg, majd nyugdíjaztatásáig a kir. kat. főgimnáziumban volt gyakorló tanár. Rákóczi népe fegyverben és fegyverrel élt mindig, a tudományok fegyverével békében, a harcok fegyverével háborúban. Dr. Zombory tanár úr, a késői sarj. A tudományok fegyvereinek volt avatott harcosa s a harcok eredménye, amit ma hazánkban így jellemeznek: — «felvidéki szellem», sokban az ő nevéhez is fűződik. 554