Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM mester volt, hadifogságot szenvedett. Az I. o. ezüst vitézségi érem és Károly cs.kereszt birtokosa. A cseh megszálláskor fegyveres ellenállást szervezett, amiért a csehek házkutatást tartottak nála, mely alkalommal az egyik cseh tiszt karddal támadta meg és életének megmentését csak a jattói asszonyok közbelépésének köszönhette. 1926-ban magyarsága miatt elvesztette állását, őszinte harcosa volt a magyar kultúrának. Amikor Felsőjatton bevezették a szlovák nyelvet a tanításban, megszervezte a magyarságot és kérvényt írt a magyar nyelv visszaállításáért. 1924-ben megszervezte a Ker. Szoc. Párt helyi csoportját és ebben a szellemben tartotta meg a helyi magyarságot. Vass Géza vendéglős és kereskedő, Beregszász. Szül. 1914. Egész fiatalon kapcsolódott be a magyar mozgalmakba, 1934-ben a Rákóczi-ünnepély plakátjait egyedül ragasztotta ki. 1937-ben magyarsága miatt hadbíróság elé állították. Állandó megfigyelés alatt állott. A helyi magyar kultúréletben mindig résztvett. Dr. Vaszkó Endre ny. miniszteri tanácsos. Szül. 1869 Nagyilosván. 5 évig volt a komáromi törvényszék elnöke, aztán a Nemzeti Kisebbségi Minisztériumban teljesített szolgálatot, A Felvidékiek Szövetségének és Egyesületének elnöke. Áldozatkészségével elősegítette e mű megjelenését. nemes dr. Vass Kálmán ügyvéd, Beregszász. Szül. 1876. Fancsika. Középiskoláit Máramarosszigeten, az egyetemet Budapesten végezte. 1911 óta Beregszászon ügyvéd. Ref. egyházm. ügyész, honv. védő, vármegyei tb. t. főügyész, városi árvaszéki, gazdasági egyesületi, vízszab. és ármentesítő társulati és hegyközségi ügyész. A vármegyei törvényhatósági bizottságnak, a pénzügyi igazoló- és döntőbizottságnak kinevezett rendes tagja. A cseh megszállás két évtizede alatt, mint a magyar párt tagja, mindvégig becsülettel kitartott magyarsága mellett. A magyarság érdekeit védte, a párt meghatalmazottja volt és őszinte támogatója a magyar társadalmi és kulturális megmozdulásoknak. Váczy István, az érsekújvári paprikabeváltó vezetője. Bár csak rövid idő óta dolgozik Érsekújváron, a vezetése alatt álló paprikafeldolgozó üzem 200 —900 munkást foglalkoztat és így jelentős része van abban, hogy a cseh megszállás után fellépő munkanélküliség lényegesen enyhült. Vágó János, füleki mozitulajdonos. Losoncon gimnáziumot végzett, Eperjesen pedig jogot hallgatott. A világháborút a 25. gy. e. főhadnagyaként harcolta végig több kitüntetéssel. A cseh megszállás alatt tagja volt a Magyar Pártnak. Lelkesen, szorgalmasan, tehetséggel vette ki részét a magyar munkából. 1920 áprilisában letartóztatták. 2 hónapig volt fogoly Illaván, ahonnan a kassai katonai fogházba szállították. Szeptemberben szabadult csak; Losoncon telepedett le, de utána még 3 évig rendőri felügyelet alatt állott. A hatalom rosszul bánt vele, mert félt tőle és ez a legnagyobb dicsérete. Vámossy János, ny. telekkönyvvezető. Nagyszöllős. A világháborúban . mint tizedes harcolt, orosz fogságba jutott és 1921-ben került haza. A nagyszöllősi járásbíróságnál dolgozik, mint telekkönyvvezető. Hazatérése után újra elfoglalja állását, de a csehek 1926-ban kényszernyugdíjazzák. A Magyar Párt alapító tagjai közé tartozik, tevékeny részt vesz az egyház és a magyar társadalom megmozdulásaiban. Gyermekeit magyar szellemben nevelteti, ezért bojkottálják. Vécsey Mátyás, hernádvécsei, felvidéki merne s i család sarja, a Magyar Élet 541