Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM füleki dalkörben tölti, mert a magyar dalt tartja a legalkalmasabbnak arra, hogy a különböző társadalmi osztályú magyarságot összefogja. A cseh államelnök gyári látogatása idején mindenki csehül üdvözölte az ő kivételével, aki magyar beszédet mondott, amelyre az elnök is magyarul válaszolt. A világháború alatt a 25. gy. e. katonájaként szolgált. Tobi Tóth Lajos gazda, Ipolyság. Szül. 1898-ban. Az Egyesült Magyar Párt rendes tagja, helyettes bíró. Besztercebányán ült 16 napot magyarsága miatt a cseh börtönben. A cseh mozgósításkor átszökött a magyar oldalra. DP

. Toldy Zoltán ny. törvényszéki bíró. Szül. 1887 Beregszászon. A pesti felvidéki szervezetek tagja és pártfogója. Édesatyját csak a külügyminisztérium közbelépésével tudta a cseh börtönökből kiszabadítani. Tomanóczy Imre vendéglős, Komárom. Szül. 1886 Dunaalmáson. A cseh megszállás alatt családjával együtt régi tagja és támogatója volt a Magyar Pártnak és a magyar mozgalmaknak. A csehek ezért vendéglői jogát is el akarták venni. Tcmcsányi Géza ny. ezredes Szül. 1870 Ungváron. A középiskoláit ott, a Ludovika Akadémiát Budapesten végzi el. A háború kitörésekor százados és az orosz fronton harcol. Megsebesül, majd fogságba jut. 1918-ban a fogságból megszökik és az albáin frontra megy. Az összeomlás után Ungváron megszervezi a nemzetőrséget, a csehek bevonulása után pedig Munkács védelmét veszi át. Mikor Munkács is elesik, a vörösök ellen harcol és részt vesz a szolnoki áttörésben. Román fogságba kerül. Szabadulása után a Nemzeti hadsereg tagja. A III. oszt. katonai érdemkereszt és számos hadikitüntetés tulajdonosa. Tompa Sámuel nagybégányi gazdálkodó, a magyarság választási küzdelmeiben fejtett ki élénk tevékenységet. Magyarságáért a csehek üldözték. Tolnay Dénes ny. pénzügyi titkár. Szül. 1871 Farnadon. A megszálláskor, bár állásában megtartották, de alacsonyabb beosztást kapott s így jelentékeny veszteséget szenvedett. Ehhez hozzájárult még az, hogy a csehek semmire sem tekintve Komáromból áthelyezték Losoncra, úgy, hogy nagy szorgalommal, fillérekből összekuporgatott kis házikóját is el kellett prédálnia. Nyugdíjazása közben újabb méltánytalanság érte, ami ismét jelentős veszteségekkel sújtotta. Torma Dezső tanító, Verbőc. Szül. 1902 Budapesten. A cseh megszállás alatt igaz magyar szellemben nevelte a gyermekeket. A magyar kultúr- és szociális munkának egyik nagy tevékenységű részese, aki nemcsak munkájával és erkölcsileg támogatta a magyar szellem célkitűzéseit, hanem anyagi áldozattal is. Tóth Ferenc nyomdatulajdonos, Ipolyság. A magyar párt tagja és minden magyar megmozdulás lelkes résztvevője és támogatója; különösen a kultúrális és sportéletben tevékenykedett. A csehek bosszúból 1938-ban elvitték sáncot ásni. Tornyai János ref. lelkész, Tekeháza. Szül. 1884-ben Hajdúszoboszlón. V. egyházmegyei főjegyző, tanácsbíró, missziós lelkész, lelkészegy. elnök. Az egyesült magyar párt volt főtitkára, belső intézőbizottsági tag. A kárpátaljai magyarság egyik jelentős, sok formában szereplő egyénisége. Magyar mozgalmi és kultúriigyek szervezője. A Petőfi, Jókai és a magyar műkedvelő napok rendezője. Mimi missziós lelkész fáradhatatlanul járt községről-községre és a magyar kisebbség lelkébe elhintette a kitartást, a reménységet és 537