Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM zett oklevelet. A zürichi, leipzigi egye­temen filológiai, szociológiai, pedagó­giai tanulmányokiat végzett. Uingvárott megalapította az ungi leányok Erzsé­bet körét. 1905-ben a pozsonyi m. kir. állami tanítónőképző intézet tanára, majd később, 1914-ben igazgatója. Zita királyné magyar tanárnője, 1919-ben a csehek bevonulása elől a gondjaira bízott intézetet Cinkotára hozta, ahol azt újból felállította. A pozsonyi Árpádházi Szent Erzsébet gyermekotthont, amelyet 1909­ben I. Feranc József királyunk alapí­tott, ugyancsak átmentette az anya­országba és azt Pécelen helyezte el. 1935-ben a Kormányzó kiváló érdemei elismeréséül a Signum Laudis-szai tün­tette ki. 1930 január 1-én Cinkota köz­ség díszpolgárává választotta. Az első és egyetlen nő, akit ilyen megtisztelte­tés ért. Tulajdonosa az I. oszt. Erzsé­bet-rend, a polgári hadiérdemkereszt és a vöröskereszt hadiékítményes érdem­keresztjének. Alapítványi hölgy. Szá­mos tudományos és kulturális egyesü­let vezető tagja. Taficsuk Miklós vendéglős Rahó. Szül 1876. Résztvett a világháborúban 1914— 18-ban. Az orosz fronton megsebesült és mint rokkant szerelt le. A Károly cs. k. sebesülési és háborús emlékérem van a birtokában. Számos meghurcoltatáson ment keresztül a cseh megszállás alatt. Tahy István nagybégányi lalkos Halábo­ron, a magyarság egyiiik legkitűnőbb harcosa volt. Derék magatartása miatt rengeteg üldözés után börtönbe került. Kiszabadulásakor a Nemzeti Tanács el­nöke lett és kitartó munkája koronája­képpen ő fogadta a bevonuló homvédsé­güniket. Tannenbaum Hugó ruhakereskedő Ki­rályhelmec. Terebess János gimnáziumi tanár. Kö­zépiskoláit Ungváron végezte, majd a ta­nári oklevél megszerzése után Pécsett és Békéscsabán tanított. Jelenleg Budapes­ten működik. A Bercsényi-egyesület ve­zető tagja és volt titkára, a felvidéki magyarság mozgalmaiiniak részese és tá­mogatója. öccse n cseh uralom alatt sokat szenvedett, végül is az elnyomók barbarizmusa elől kénytelen volt Ame­rikába vándorolni. Terbák Ignác gutái asztalosmester. Meg­alakulása óta tagja az egy. magy. párt­nak, 12 év óta a helyi iparoskör elnöke. Ugy a Magyar Pártban, mint a köri élet­ben egyik legszámottevőbb harcosa volt a megszállás idején a magyar ügynek. Mindent elkövetett, hogy az iparosság körében a magyar gondolatot ébren tartsa és egyike azoknak, <aikik a község magyarsága érdekében a legértékesebb munkát végezték! Thtíróczy Bertalan, ny. vasúti rakt, Beregszász. A cseh megszállás alatt — Bertalan orvostanhallg. fiával együtt — minden magyar nemzeti megmozdulás­ban az elsők között szerepelt. A Magyar Nemzeti Pártnak tagja volt. Tiefenthaler József kir. járásbíró-elnök. 1914-ben került Nagyszöllősre, a cseh megszállás ott találja. Minden tette oda­irányult, hogy a bíróságnál a magyar nyelv szóban és írásban megmaradhas­son, ezért a csehek elmozdították. Állá­sát csak 1939-ben foglalhatta el. Felesé­gével, Soltész Erzsébettel együtt minden magyar mozgalomban résztvett. ifj. Tischler János, füleki gyári munka­vezető. A Magyar Párt lelkes, dolgozó tagja. A kisebbségi sorban rendkívül ne­héz volt a helyzete, mert megtévedt ma­gyar kommunista és cseh gyári munká­sok közé szólította a hivatása. Nehéz helyzetében remekül állotta meg helyét. A magyar eszmék szószólója volt s az elbódítottak között eredménnyel agitált Magyarország mellett. Szabad idejét a 536

Next

/
Thumbnails
Contents