Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM letek mozgalmának lelkes és áldozatkész támogatója. Sztojanovics Sándor, izsistei pékmester, idegen származása ellenére tökéletesen összeforrott a sanyargatott magyarság­gal. Gyermekeit magyar szellemben ne­velte, állandóan részt vett a magyarság mozgalmaiban, a magyar internátus fel­építésére anyagi áldozatot hozott és a magyar irodalom és színművészet lelkes támogatásában a csehek fenyegetődzései és erőszakosságai sem tudták megaka­dályozni. Strasser Ödön kereskedő, Losonc. A cse­hek ismételten ki akarták utasítani. Kul­turális téren tevékenykedett. Strausz Dezső gyógyszerész, Királyhel­mec. Szül. 1889. Tagja az Egyesült Ma­gyar Pártnak. Strobel Andor OTI-tisztviselő, Komárom. Szül. 1917 Tatán. A csehek 1936-ban kémkedés gyanúja miatt letartóztatják. A fiatal középiskolás diákot 8 hónapig magánzárkában tartják Komáromban, összesen 32 hónapot töltött vizsgálati fogságban. Nem jogerősen 3 és fél évi fegyházra ítélték, mert „összekötő ka­pocsként" működött. Mint középiskolás diák gyakran átjárt a trianoni összekötő hídon magyar Komáromba. Hazafias szolgálatot végzett, amikor üzeneteket továbbított a megszállt területre. Árulás folytán 1936 február 23-án 27 társával együtt letartóztatták a hős magyar diá­kot. Börtönéből a müncheni megállapo­dás szabadította ki. Sugár Sámuel m. kir. járási állatorvos, Nagyszöllős. Szül. 1875 Kiskeszőn (Vas m.). A világháborúban mint állatorvos vett részt. A csehek állásából elmozdítot­ták magyarsága miatt. Családjával együtt állandó üldözésnek volt kitéve. A Ma­gyar Pártnak hűséges tagja és minden­ben támogatója volt. Dr. Ságh Simon orvos, Beregszász. Szül. 1891 Szatmáron. A világháborúban mint főorvos vett részt. Hadi kitüntetései: Sig­num laudis, koronás arany érdemkereszt, Károly csk., háborús emlékérem és a a Vöröskereszt tiszti jelvénye. A húsz­éves cseh uralom alatt családjával együtt erkölcsileg és anyagilag jelentősen támo­gatta a magyar hazafias és kultúrmoz­galmakat. A Magyar Internátus-Egylet alapító tagja és itt önzetlenségből, díj­talanul teljesített orvosi szolgálatot. özv. Szabó Gyuláné földbirtokos, Ne­gyed. Három fia vett részt a világháború­ban. Jenő hadnagy-fia hősi halált halt az orosz fronton; István főhadnagy-fia 1918­ban halt meg a háborúban szerzett be­t gségében; Béla főhadnagy-fiával több­szörösen kitüntetett tisztek voltak fiai. Az arany- és I. o. ezüst vitéztégi érem, II. o. ezüst vit. érem és Signum laudis vannak birtokukban. A cseh megszállás alatt mindenben támogatták a Magyar Nemzeti Pártot, amiért a csehek sok kel­lemetlenségben részesítették. Szabó Kálmán vendéglős, Érsekújvár. A Magyar Párt alapító tagja. Hazafias ma­gatartása miatt a csehek megfigyelés alatt tartották, túladóztatták. Az 1938 no­vemberi események alatt serényen mun­kálkodott és egy magyar katonát rejte­getett lakásán. Szabó Kálmán bankigazgató, Érsekújvár. 1918 dec. 31-ig aktív katonai szolgálatot teljesített Pozsonyban. A cseh megszál­lás alatt kereskedelmi pályára lépett. A magyar kulturális és társadalmi életben jelentős szerepe volt. Különösen a ma­gyar sportegyesületek megteremtése és fejlesztése körül szerzett érdemeket. Szá­mos magyar sportklub, egyesület, dalkör patrónusa. A csehek két hétig a pozsonyi Teréziánumban internálták. Szabó Sándor igazgató-tanító, Nagyszöl­lős. Kétévi frontszolgálat után mint ö/n­530

Next

/
Thumbnails
Contents