Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM s7állás alatt a magyar kultúra lelkes támogatója volt. Sehön József malom tulajdonos Szöllősegres. Résztvett a világháborúban. A megszállás alatt ápolta a magyar gondolatot és tkuütur át. Özv. Sehőnberg Israel né kőolajfinomítógyáros Csap. özv. Schreiner Ambrusné harcoslelkű kárpátaljai magyar asszony, a Magyar Pártnak elejétől fogva áldozatos tagja. Leánya, Schreiner Gizella hosszú idő óta Hoikky Károly képviselő titkárnője. Schubert Tódor bankigazgató. Szül. 188G Léván. A háborúban mint tart. főhadnagy vett részt, a megszállás alatt pedig a magyarság megmozdulásainak részese és áldozatkész támogatója volt. A felvidéki kultúrpolitika egyik szellemi vezére. Schulmann Adoîï, állami gyógypedagógiai igazgató, 15 hónapi frontszolgálat után az ungvári siket-némák intézetének lett az igazgatója. Élén,

k politikai tevékenységet fejtett ki, lapot szerkesztett és küldöttséget vezetett Paris tábornok, Ruszinszkó akkori francia diktátora elé a magyarság üldözése miatt. Részt vett az ungmegyei Bercsényi-Egyesület alapításában és a Felvidéki Egyesületek Szövetségében is élénk tevékenységet fejtett ki. A cseh állami esküt megtagadta, 1920ban tehát megfosztották állásától s így kénytelen volt Budapestre jönni. Élénk társadalmi és tudományos tevékenységet fejt ki. Schuster Béla füleki asztalosmester, községi írnok. A világháborúban mint 18 éves gyerekember vett részt. Az öszszeomlás után szabadcsapatot szervez a betolakodó cseh csapatok feltartóztatására. A trianoni határok megvonása után a megalakult Magyar Kisgazda Párt keretén belül résztvett a magyarság megszervezésében. Az országszerte megindult kultúr szer vezésben nagy része volt. A Füleki Torna Clubot 15 társával alakította meg. A l'üleki dalkör egyik vezető tagja, laiki az elnyomás 20 éve ailatt 70 műkedvelő előadást rendezett és játszott végig. 1923-ban letartóztatták, mert a cseh csendőrök által levétetett magyar plakát utáun leszakította a csehnyelvű plakátokat. Parlamenti interpelláció szabadította ki a losonci börtönből. 1938-ban kezébe vette a magyar ipari munkásság megszervezését. A munka sikeres volt, mert a képviselőtestületbe a magyarság abszolút többséggel (került be. Ettől kezdve a magyarság megszervezése teljes erővel folyt. Minden erejét a magyar egység megteremtésére fordította, hangoztatva, ihogy elérkezett a felvidéki magyarság sorsdöntő ideje. A mozgósításkor több társával újra letartóztatják és elhurcolják. Kiszabadulása után, a magyar hadsereg november 5-én megkezdett bevonulásakor, társaival a füleki toronyra elsőnek tűzi ki a nemzeti színű zászlót. Schürger Ferenc ny. gimnáziumi igazgató, Beregszász. Szül. 1850 Alsómecenzéfen. A cseh megszállás Beregszászon érte, ahol mint gimnáziumi igazgató működött. A csehek 1920-ban elvonták a nyugdíját és hat évig semmit sem kapott. A Magyar Pártot kezdettől támogatta. Úgyszintén ápolta a magyar kultúrát. Számtalan kultúregyesület tagja volt. Magyarsága miatt két hónapig tartották letartóztatásban, minden indokolás nélkül. Állandó megfigyelés alatt állott. Schwarcz Adolf kereskedő, Losonc. Schwarcz Aurél terménykereskedő, Csap. Schwartz Henrik nagymuzsalyi kereskedő, a magyar irodalom és színművé526