Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM Mindennemű könyveit is csak magyarul vezette. v. Nericzky Szilárd, pénzügyi gazdasági szakértő, őrnagy. Szül. 1884 Zajkón. Középiskolába Ungváron járt, majd a gazdasági akadémiát végezte cl. Hét évig a körösi g. kath. püspökséginél működik, mint gazdatiszt, aztán mini szakoktatási felügyelő állami szolgálatba lép. A háború kezdetén a szerb frontra, később az orosz frontra kerül. Megsebesül. Felgyógyulása után 1918-ig a pótzászlóaljnál teljesít szolgálatot, aztán ungvári állomásparancsnok, majd fenyvesvölgyi irányító parancsnok lesz. Számos katonai kitüntetés tulajdonosa. Szüleit a csehek számtalanszor meghurcolták. Édesatyja a börtönben halálos betegséget szerzett, édesanyja pedig a felszabadulás felett érzett örömébe belehalt. Neuwelt Ernő malom tulaj donos, Beregszász. Szül. 1888. A világháborúban az olasz és albán fronton harcolt. A cseh megszállás alatt a Magyar Párt életében tevékenyen részt vett. Portolta a helyi magyar egyesületeket. Neje a magyar nőegyletben tevékenykedett. Dr. Neuwelt József, beregszászi orvos, a világháborúból számos kitüntetéssel hadnagyként szerelt le és a 20 éves megszállás alatt törhetetlen hittel ragaszkodott a magj^ar állameszmékhez. A Magyar Párt tagja volt és a magyarság mozgalmaiban kezdettől fogva részt vett. Németh Vince asztalosmester, Nagymegyer. Az orosz, szerb és olasz harctereken mint tartalékos őrmester harcolt. A nagy ezüst és bronz vitézségi és a sebesülési érem, valamint a Károly csapatkereszt tulajdonosa. A Ker. Szoc. Párt helyi alelnöke. Mint az önkéntes tűzoltó egylet parancsnoka és a keresztény ifjúsági egylet igazgatójának minden törekvése oda irányult, hogy a magyar érzést és szellemet ápolja és megtartsa. A köztársaság 10 éves fennállásának megünneplésére tartott ünnepélyen való részvételt úgy a maga, mint az általa vezetett egyesületi tagok nevében megtagadta. Tartózkodását Juriga Sándor képviselő által szerkesztett és a szlovák Liga által kiadott két magyargyalázó képeslap megjelenésével és a kisebbségi jogok megnyirbálásával indokolta. Magatartásának az volt az eredménye, hogy állandóan üldözték, az egyesületeknek pedig kellemetlenkedtek. A húszéves jubileum közeledtével durva módon eltávolították egyesülete éléről, nehogy az ellenállást újból megszervezhesse. Novotný Károly huszti vendéglős. A világháborúban 1916—1918-ig résztvett. Az olasz fronton harcolt. Mint a huszti kaszinó bérlője került Kárpátaljára s 1901-ben önállósította magát. A megszállás idején hitvalló magyar maradt, amiért túladóztatásban és mellőzésben volt része. Dr. Nuszer János, csatári, földm.-ügyi államtitkár. Szül. 1882 Munkácson. Minden magyar megmozdulás igazszívű barátja, áldozatkészségével elősegítette e mű megjelenését. Dr. Nyers László, székesfehérvári tanácsjegj'ző. Szül. 1889 Gyergyószentmiklóson. A háborúból hadnagyként szerelt le. Édesatyja, Nyers Károly, a beregszászi gimnázium igazgatója volt. 1919hen a kommunisták vésztörvényszék elé hurcolták, de sok viszontagság árán sikerült életét megmentenie. A cseheknek megtagadta a hűségesküt, erre elvesztette állását és menekülnie kellett. Özv. Nyeste Gyuláné su. Koós M. Anna. szül. Nagyszöllösön. Tanulmányai elvégzése után a Vörös kereszt munkájában vett részt. Áldozatos tevékenységét az Egyesület elismerte és köszönetét is kifejezte. Férje, néhai Nyeste Gyula, a cseh 516