Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM N Nagy Béla kalaposmester, Zseliz. Szül. Í889. Részt vett a világháborúban és 1921-ben szabadult az orosz fogságból. A cseh megszállás alatt a magyar pártok munkájában hosszú időn keresztül tevO­keny részt vett. A két párt propaganda bizottságának tagja volt. 1935-ben a Ker. Szoc. Pártnak zászlót ajándékozott. Már­cius 15-én minden évben üzletének kira­katát kivilágította, amiért a csehek min­den alkalommal pénzbirsággal sújtották. nemes Nagy Elemér, ny. ezredes, ős­régi ungmegyei nemesi családból szár­mazik. Szül. 1818. Ungváron. Gimná­ziumba szülőhelyén járt, a Ludovika Akadémiát Budapesten végezte el. Ka­tonai pályafutását Muwkácson kezdi meg. A világháborúban az orosz fron­ton 1915 májusában súlyosan meg­sebesül. Felgyógyulása után a munká­csi pótzászlóalj, majd a budapesti őr­zászlóalj parancsnoka lesz. Az össze­omlás után a vámőrséghez kerül. Onnan 1926-ban ezredesként megy nyuga­lomba. Számos katonai kitüntetés tu­lajdonosa. néhai Nagy Józseí asztalos. Szül. 1889 Érsekújváron. 1919 január 7-én Tornó­con a cseh megszálló csapatok elleni fegyveres harcban hősi halált halt. A tor­nóci temetőben nyugszik. A magyarság minden évben áldoz a hős halott örökké élő emlékének. Nagy Jenő gazd., Ragyolcz. Szül. 1905. Az egész család önfeláldozóan szolgálta a magyar hazát. Édesatyja, Nagy Antal, a nehéz 21 éven keresztül az Egyesült Ma­gyar Párt elnöke volt. őszinte hazafisá­gáért a magyar katonai parancsnokság a felszabaduláskor községi bíróvá tette és vármegyei bizottsági taggá nevezték ki. Résztvett minden magyar megmozdulás­ban. 1928-ban a himnuszt és irredenta dalokat énekelt, amiért a cseh bíróság fogságra ítélte. A csonka hazába állan­dóan küldött értékes híreket, ezért a csehek 1935-ben letartóztatták és 3 évi fegyházzal sújtották. 10 hówiapi vizsgá­lati fogság után azonban a pozsonyi felsőbíróság bizonyítékok hiányában fel­mentette. Hazatérve, házát és személyét állandó csendőri felügyelet alatt tar­tották. Nagy Károlyné sz. Kovács Anna. Bereg­szászon volt polgári iskolai tanárnő. A megszállás alatt ő is, férje is elvesztette állását. Magyarpárti tagsága és műkö­dése miatt állandó megfigyelés alatt állt, óriási adóterheket kellett elszenvednie. Végül házukat elárverezték s mindkettő­jüket kiutasították az országból. Nagy Rezső vendéglős, Somorja. Szül. 1893. A világháborúban tűzmester volt. Kitüntetései: II. o. vitézségi, bronz vitéz­ségi érem, Károly es. k. A cseh megszál­lás alatt vendéglőjében honolt a Ker. Szoc. Párt titkársága és ezért sok zakla­tásban volt része. Pl. 1928-ban vendég­lőjében a magyar himnuszt énekelték, amiért a csehek elvették ita! mérési en­gedélyét, amit csak nagy áldozattal sike­rült visszaszerezni. 1938 szeptemberben ötödmagával magyar nemzeti színű zász­lókkal ékesíletiék a járásbíróság épüle­tét. a Szentháromságot és a legújabb csehszlovák épületet, a Rolnickat. A vá­rosban katonaság és csendőrség őrködött, akik másnap reggel szuronyos puskák­kal átszaggatva tépték le a magyar lobo­gókat. Nagysurányi Magyar Párt. Az Országos Keresztény Szocialista Párt megalaku­lása Nagysurányban, 1922. év június hó 20-án volt. Az akkori vezetőség: elnök: Pavlicsny János, alelnök: Vojjaesek Já­nos, titkár: Truehly Alajos, pénztár­nok: Hlegyik Nándor, ellenőrök: Tóth János, Ondrusek Gáspár voltak. A helyi szervezet 57 taggal alakult meg, a ve­zetőség időnként váltakozva a tagok so­514

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents