Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM anyaországbeli neveltetése miatt gyanús volt a megszállók szemében, miután a törvényeket betartotta, a csehek csak a túlzott adóztatással éreztették vele ha­ragjukat. Ladies András földműves, Tardoskedd. Szül. 1874. Részt vett a világháborúban. Mikor a cseh megszálló csapatok köze­ledtek szülőfaluja felé, fegyvert fogott hazája megvédésére. A Magyar Pártnak alapító tagja és kitartó védelmezője volt minden magyar ügynek. Langfeld János vendéglős, Beregszász. Szül. 1905. A cseh megszállás alatt a Magyar Pártot, a mozgalmakat és a kul­túrát támogatta. Hazafias magatartását széles körben ismerték. Lautmann Mór vendéglős és kereskedő, Rahó. Lantos Jenő állatorvos, vágóhídi igazgató, Losonc. Szül. 1883. Berencsen. A világ­háborúban 44 hónapon át teljesített fronlszolgálatot, mint honvéd állatorvos főhadnagy. A Signum laudis kardokkal, a koronás arany érdemkereszt kardok­kal, hadiékítményes Vörös-kereszt II. o. birtokosa. Tagja az Egyesült Magyar Pártnak; annak kulturális tevékenységé­ben aktív részt vesz. Dr. Lapka Béla ügyvéd, vármegyei tiszti főügyész, tartalékos főhadnagy, Érsek­újvár. 1914—18-ig az orosz és olasz fron­ton küzdött és kétszer megsebesült. Szá­mos hadi kitüntetés tulajdonosa. A Ma­gyar Pártnak tagja, járási képviselője és elnöke. A járási Magyar Közművelődési Egyesület alelnöke. A Magyar Párt vá­lasztási harcaiban tevékenyen részt vett. Emlékezetes marad határozott és bátor fellépése 1938-ban a cseh csendőrség és katonasággal szemben. Dr. Lator Géza miniszteri tanácsos. Szül. 1886. Nagyszőlősön. Tanulmányai be­fejezése után pályafutását Ugocsa me­gyében kezdi meg, mint árvaszéki ülnök. A cseh megszállás alatt megtagadja a hűségesküt. Állásától megfosztják és ki­utasítják. A család többi tagjainak is sok kellemetlenséget, zaklatási és üldö­zést kell elszenvednie. Fivére, Lator László, életével fizetett magyarságához való hű ragaszkodásáért. Dr. Lápossy Géza t'őügyészhelyettes. Szül. 1886. Alsó ver e ok én. Előbb Munkácson, azután Budapesten folytatta tanulmá­nyait. Négyéves frontszolgálat után Pes­ten telepedett meg és a kincstári jog­ügyi osztálynál helyezkedett el. Alsó­vereckén maradt családtagjainak azon­ban pillanatra sem volt nyugtuk a cse­hektől, állandó megfigyelés alatt tartot­ták őket, félvén, hogy a Pestre szakadt jogászdoktor segítségükkel akarja fel­forgatni rozoga államtákolmányukat. László Arthur seprőgyáros, Losonc. Szül. 1897. 1915—18-ig a világháborúban had­nagy volt. Az I. o. vitézségi érem, Károly csk. tulajdonosa. Fivére, Béla, szintén hadnagy, III. o. katonai érdemkereszt, kisezíist, Károly csk. birtokosa. Pál test­vérét a csehek halálra ítélték. Miklós testvérét, aki gyógyszerész, szintén állan­dóan üldözték a csehek. Lebovics József, a huszti Lebovics és Kaufmann bőrkereskedő cég tagja. Jó magyar érzései miatt a csehek letartóz­tatták és állami közszállításokban nem részesítették. Kárpótlást érez abban, hogy szíve vágya teljesült: Huszt ismét ma­gyar! Lecliuitzky Zoltán magántisztviselő, az Egyesült Magyar Párt ügyvezető elnöke. Állandó, kemény harcban állt a cseh zsarnokokkal. Az 1938-as választásokban kifejtett tevékenysége miatt egész család­jával rendőri felügyelet alá került. Ko­máromba, a tárgyalások első napján, 506

Next

/
Thumbnails
Contents