Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM ták. A cseh megszállás alatt kezdettől magyar politikai és gazdasági mozgalmakban tevékenykedik. A cseh állam összeomlása idejében fegyvereket és lőszert vett át a magyarság részére — amikor még statárium volt. Lefényképezte a kivonuló cseh csapatokat. Gyula fia szabadcsapat-vezető volt; ő tűzte ki először Beregszászon a magyar lobogót és eljátszotta a magyar himnuszt a templomban. Jónás Imre földműves és tejközponti fölözőmester. A világháborúban mint a 14-ik gyalogezred katonája vett részt; a Károly csapatkereszt tulajdonosa. A Magyar Párt tagja a megalakulás óta. 1928 óta a helyi párt elnöke, 1934-től országos pártvezetőségi tag. Munkásságának eredménye az 1938-as választás szép eredménye. A felszabadulás után a Szent István nagyezüsttel tüntették ki. Dr. Josipovits Ignác, nagyszöllősi orvos, a politikai életben nem vett ugyan részt, de a magyar kultúrát állandóan támogatta s minden cselekvését a magyar feltámadásba vetett rendületlen hit irányította. József Miksa, nagyszöllősi kereskedő, Verécén született 1881-ben. 1915-től 1917-ig résztvett a világháborúban. A megszállás alatt sem hagyta el szülőföldjét s a magyar nemzethez való hűségében pillanatra sem tántorodott meg. özv. Juhász Dánielné, hadiözvegy, trafiktul. Nagyszöllős. Férje a háborúban a 12. h. gy. ezredben szolgált. Sz. .k v. Megsebesült és ennek következtében halt meg. Tagja a Magyar Pártnak. Fiával, Dániellel irredenta röpcédulákat terjesztett és szabadcsapatosokat rejtegetett. Juhász Péter gazdálkodó, Torna. 1892ben sziil. Áj községben. A világháborúban a 9. h. gy. e. iszalkaszvezietője volt. Háromszor sebesült, kétszer volt fogságban. Vitézjelölt. A csehek alatt, 1921ben tagja volt a Ker. Szoc. Pártnak, 1930-ban a Magyar Nemzeti Pártba is belépett. Résztvett családjával együtt a magyar mozgalmiakban. Ott volt a lovasbandériumban, házán leinigett [legelőször a magyar zászló. Fia Kassán, a gimnáziumban fejtett ki (hazafias tevékenységet. A cseh katonákat bíztatta, hogy szökjenek át Magyarországba, K Dr. Kaas Albert báró, egyetemi tanár, Beregsom földesura, 1885-ben született Budapesten. Tb. szolgabíró, majd a mezőkaszonyi járás tb. főjegyzője, 1917-től pedig az iilosvai kerület képviselője. Perényi Zsigmonddal együtt vezető tagja volt az ellenforradalmi szervezkedésnek. Falujjában való Miépiszerűségéire jellemző, hogy a vörös rémuralom alatt a fallu lakossága kastélyából magiához vette értékes tárgyait és éveken (keresztül dugdosta a cseh rablók elől. Birtokát a csehek kisajátították és idegen latrokat telepítettek a drága magyar földire. A visszacsatolás után Beregsoim népe sírva üdvözölte 20 év előtti földesurát és kaszával, kapával akarta elűzni birtokáról az idegen telepeseket. A megszállás alatt állandóan azon tevékenykedett, hogy minél többet segíthessen egykori választókerülete népén. Munkásságának egyik legkiemelkedőbb része a ruszin kérdés megismerése és anyagának feldolgozása. Fáradozásai eredményét gr. Teleki Pál rendelkezésére bocsáj totta. Kallós Zoltán, szálloda tul., Téc&ő. Sziiil. 1895. Résztvett iá világháborúban, kitüntetése Károly es. k. A csehek kellemetlenkedtek, ahol tudtak magyar érzelmei miatt. Kislánya az iskolában tüntetett magyarságával. 494