Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Lustrum

LUSTRUM ban megszűnjön. Agitációjának eredménye, hogy az 1920-as parlamenti választások alkalmával a választók túlnyomó többsége a ker. szoc. pártra szavaz. Eredmény: a csehek elvonják, később nagy áldozatok árán újra megszerzi az állampolgárságot. Sikeres propagandát indít a gimnázium, újból való benépesítésére. 1927-ben megszervezi az ipolysági cserkészcsapatot és ennek vezetője 1938-ig. Ettől kezdve pedig a felszabadulásig a megyei cser kész-szervezet helyettes parancsnoka 1929-ben megszervezte a «Méhész» egyletet és annak éveken át elnöke volt 1930-ban megalakítja a rom. kat. le gényegyletet, melynek ma is vezetője. 1934-ben részt vesz a «Hanza» fogy szövetkezet vezetésében mint az igazgatóság elnöke. Mint régész, a környék régészeti leleteit az iskola szertárába gyűjtötte össze és megmentette attól, hogy idegen tulajdonba kerüljenek. Horváth János, németszőgyéni kovács mester, a megszállás alatt a magyar ügy kemény harcosa, a Magyar Párt lelkes propagandistája és szervezője Érdemei elismeréséül bevonták a párt vezetőségbe, majd a községi képviselőtestület tagjává választották. Működé sét hivatalos helyen is elismerték: a Szent István nagyezüst éremmel tüntették ki. Horváth Károly vizsg. fogász, Munkács. Szül. 1896. A világháborúban szakaszvezető volt, 1915-től 1918-ig harcolt. Kitüntetése a bronz-, a vaskereszl és a Károly cs. k. A cseh megszállás alatt a magyar kultúra ápolója és a magyar sajtó támogatója volt. Horváth Lajos, macsolai gazdálkodó, a világháborúban az orosz fronton küzdött, Károly csapatkeresztet és bronzérmet kapott. A Magyar Párt alapító tagja és helyi vezetője. Fáradhatatlan agitátor. Főmunkássága a csehesítési mozgalom és a magyar falvakba idegeneknek való telepítése ellen irányult. A csehek többször megbüntették, 1929ben megfosztották bírói tisztétől és kormánybiztost küldtek a község nyakára. Horváth Sándor mocsolai gazdálkodó, a Magyar Párt elnöki székéből a felszabadulás pillanatáig lankadatlanul vezette a magyarság küzdelmeit. A falu ifjúságát maga köré gyűjtve, nemzeti szellemű nevelőmunkát végzett. Szabadcsapatainkkal együtt harcolt a honvédség bevonulásáig. Höfer Gyula, vágselyei vendéglős, Losoncon született 1900-ban. A cseh uralom idején a magyar ügy lelkes híve s a magyarság megmozdulásainak áldozatkész támogatója volt. Hrabár Gyula bankigazgató, Beregszász. Szül. 1897. Alsóverecke. 1916—18-ig részt vett a háborúban és mint tart. hadnagy szerelt le. Hadi kitüntetései: I oszt. ezüst, bronz vit. érem. Károly cs. k., háborús eml. érem. Az orosz hadifogságból 1920-ban tért haza. A Magyar Párt vezető emberivel allandó összeköttetést tartott fenn és igyekezett a magyar és magyarorosz egyiittműkö dóst társadalmi és gazdasági téren biztosítani, a cseh gyarmatosító politika ellen. A túsz-listán mint cseh szempontból megbízhatatlan is szerepelt. Hreliuss Pál, felvidéki származású pesti banktisztviselő. Az orosz fronton fogságba került. Hazatérése után megpróbált Munkácson megtelepedni, de ezt a cseh terror lehetetlenné tette. Tagja a munkácsi öreg Diákok Szövetségének. A felvidéki mozgalmaknak mindig tetlrekész híve volt. Dr. Hubert Zsigmond orvos, Beregszász Szül. 1887-ben Vásárosnaményben. A beregszászi Magyar Pártnak megalaku490