Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])
Székely Molnár Imre: A Rongyos Gárda felvidéki harcai
SZÉKELY MO I.N ÄH IMRE bői nőttek volna ki, ott teremnek a Rongyosok is. Kézigránát és karabély a kezükben, Czenki Géza főhadnagy, Csapó József Rongyos főhadnagy már rohannak is a túlerőhöz. Akkor megszólal a benzinkút mögött elbujtatott cseh golyószóró. A Rongyosok visszalőnek. Jobb lövők, mint a csehek, inert percek alatt elhallgattatják őket. Cseh katonák holtteste borul a dermedtté fagyott hóra. Az egyik életben maradt megsebesül, másik kettő feltartja a kezét. Miközben ez történt, máris ott terem Jankaházi Rongyos zászlós összekötő járőrével. Rozs József Rongyos zászlós egyenesen a vele szembe jövő három tüzelő tanknak rohan. Az út árkába vágja magát s hagyja, hogy a tank rádübörögjön. Lélekzet elállító pillanat, 50... márcsak 20... rögtön 10 méter lesz köztük a rohanva fogyó távolság. Már ott van előtte. Rozs József ott áll az Örökkévalóság kapujában a megdicsőülés országútján, ahonnan nincs visszatérés. Felugrik és tüzel. Szeme volt a golyónak. A tank hátsó kereke lelapul, hörög, szuszog, mint a haldokló ember. Rozs észtvesztett indulattal ugrik fel. A pillanat tizedrésze és belő a lőrésen. A páncélszörnyeteg eleje az árokba fordul, legénysége kiugrál. Rozs kettőt maga előtt küld szolgának a másvilágra. A tank páncéltornyából ekkor fejének szegzik a géppuskát és Rozs József megtér őseihez. A másik két cseh tank visszafordul. Ennyi elszánt bátorság nem ad biztosítékot még a szörnyetegek páncéltestében sem. Rozs József már az égből látta megdicsőülten ezt a visszafordulást. Csapó József, Liszonyi Miklós, Czenki Géza főhadnagyok rohannak a tankhoz. Élő, eleven cseh nincs benne. Halottak vére festi pirosra a jéggé fagyott havat. Leszerelik a tank géppuskáját és gyülekeznek a hídnál tájékozódásra. Ekkor minden oldalról, mint az Istennyila zúdul rájuk a tűz, magát a hidat is, mint a jégeső kopogtatják a géppuskagolyók. Most veszik észre a fatelep padlására lopott cseh géppuskát. Pompás a belövési terület. Minden oldal nyitva áll előttük. Csapó József kiadja a parancsot: —- Egyenkint átrohanni a hídon, roham a fatelep géppuskája ellen! Honvédek, Rongyosok egyesével szökellnek át a pokoli tűzben. Kúszva közelítik meg a géppuskáspadlásu épületet. A padlás ajtaja nyitva van. Csapó József nem tudja legyőzni indulatát, előrerántja egyetlen kézigránátját és indul. Gyorsul a géppuskák pokoli muzsikája. Emberei kérlelik: — Maradjon főhadnagy úr! De nincs megállás. Lendületre feszül, előreugrik és abban a pillanat454
