Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Székely Molnár Imre: A Rongyos Gárda felvidéki harcai

A RONGYOS GÁRDA HARCAI —- Hős vagy Fiam! Dénesfay Dinichék Lengyelország testvéri szeretetével lépten-nyomon találkoztak. Boldogan vették a híreket, hogy mindenütt győznek a magyarok. A felvidéki harcoknak másik legendáshírű alakja, Gyulai Molnár Ferenc tartalékos főhadnagy volt. Rongyos ösztönének parancsára, minden hivatalos hatóságot megkerülve, ott termett a Kárpátalján. Muzsaly községben a felkelők élére állt, mint helyettesparancsnok. Legelőször hét embert választott ki magának: Szeghalmi Mihályt, Szlanka Imrét, Sólyom Sándort, Polyák Antalt, Kovács Jánost, Biró Sándort és az ekrazittal is bánni tudó Schulcz Imrét. Ez a kis csoport hajnali három órakor elindul portyázni. Ami biztos, az biztos, valószínűleg ez volt a népszerű parancsnok elgondolása, akit «Kácsának» becézett a szerető rajongás. Ezt a nevet még az 1920-as ellenforradalmi harcok idején kapta a hős főhadnagy, amikor a Tisza hídjánál harcolt vitézül, s csuron-vizesen, mint a kacsa, vitt felmentést csapatának. Szóval: biztos, ami biztos... nem tetszettek neki a távíróvezetékek a sürgönypóznákon. Parancsot ad: megtisztítják az oszlopokat ettől az alkalmatlanságtól . . . Még nem fáradtak, de azért lefeküsznek a vasútállomáshoz közel a töltés árkába. Messziről vonat közeledik. Két tüzes szeme reflektorfénnyel világít bele a ködpárás hajnalba. Közeledik is rohanvást. Megáll az állomáson. A Rongyosoktól alig ötven méterre. Zsúfolt katonavonat. Gyulai Molnár Ferenc egy őrült tettre határozza el magát. Felugrik és rohamot vezényel, örült lövöldözés . . . Kácsa kitépi a vagónok ajtaját és úgy ordít be: — Katonák kiszállni! Magyarok és ruszinok külön sorakozzatok! A csehek bárgyún engedelmeskednek a hét rongyosnak és külön csoportba állnak. Egy párban felbúzdul a hősiesség, amikor meglátják, hogy mily nagy «túlerővel» állnak szemben és a vonat vége felől a Rongyosokra tőnek. Egyet meg is sebesítenek. Gyulai Molnár Ferenc és a Rongyosok, mint a villám intézkednek sorsuk felől. Villan a szurony, dörren a fegyver és a revolver ... Hat cseh katona rogy össze rövid pár perc alatt. A többinek egyszerre elmegy a kedve az ellenállástól. Égnek tartva a kezüket, megadják magukat. Jobb is volt . . . A magyar és ruszin katonák egetverő éljenzése, örömös mámora reszketteti meg a levegőt. Egymást ölelik, csókolják. A csehek csak nézik őket. Ezek az emberek előbb még az ő soraikban voltak és íme most. . . Négyszázötven cseh katona állt a vagón mellett. Lefényképezni való jelenet. Milyen kár, hogy nem örökítették meg ezt a pillanatot. Ez maga az időtálló történelem. 437