Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Pálóczi Horváth Lajos: Az Északkeleti Felvidék magatartása az összeomlás idején

AZ ÉSZAKKELETI FELVIDÉK Rozsankovszki volt reichsrati képviselővel együtt (aki az egész ukrán betörés szervezője volt), elfogták. Rozsankovszki először nagy jelenetet rendezett, majd látva, hogy fenyegetőzéssel nem boldogul, kérésre fogta a dolgot, s a következő kijelentést tette: —• Főbíró úr, látom maguk jól fel vannak fegyverezve, de ha mi innen elmegyünk, a helyünkre csehek jönnek Ungmegye felől. S mi nem szeretnénk a cseheknek átengedni ezt a területet. Engedje hát meg nekünk, hogy a vasútállomáson 3 vagy 4 katonám itt maradhasson annak jelképéül, hogy mi igényt tartunk erre a területre a velünk rokon rutén lakossággal együtt. — Mikor maguk idejöttek, — felelte Erdőhegyi főszolgabíró — mi mindjárt tiltakoztunk ez ellen. Ami pedig a ruténekkel való rokonságukat illeti, hallgassa meg ennek a «rokonnépnek» a válaszát. Na fiúk, — folytatta a ruténekhez fordulva — válaszoljatok ennek az úrnak, hogy akarjátok-e, hogy közülök csak egy is itt maradjon!? Erre az egész jelenlévő ruténség zúgó ordításban tört ki: — Idite do csórta! Idite do csórta! (Menjetek az ördögbe!) Rozsankovszki a visszautasításnak és utálatnak erre az egyhangú kitörésére magából kikelve ordítani kezdett: — Megálljatok, én most elmegyek, de ha visszajövök katonai segítséggel, akkor nektek korbácsot, a gazdátoknak azonban kötelet hozok! A rutének azonban mit sem törődve a fenyegetőzéseivel, Rozsankovszkit lefegyverzett embereivel együtt visszatoloncolták Galíciába. S Rozsankovszki sohasem tért vissza többé a Ruténföldre. A munkácsi polgárok a szolyvai példán felbuzdulva a vezér nélkül maradt munkácsi ukránokat szintén lefegyverezték és Szolyvára küldték, s a főszolgabíró ezeket is áttette a galíciai határon. Így ért véget az ukránok alig pár hetes dicstelen beregi szereplése. A dél-beregmegyei magyar ,,sziget" története Az összeomlás utáni évek érdekes fejezete volt a dél-beregi magyar «sziget» története. A Bereggel szomszédos tisztántúli megyéket, (Szatmári és Szabolcsot) akkor még a románok tartották megszállva, Beregszász környékét s onnan felfelé a megye egész felső részét pedig a csehek. E két terület között feküdt az a 23 magyar községet magába foglaló dél-beregi magyar sziget, amely 417