Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

ÉSZAKI MAGYAR SZELLEM radalmiság élt. Müveinek csak kezdetei, regényének csak témája, elgondolása nagy nála és amikor a kivitelhez, a megírás sodrához ér, elsiklik a nagyság kezéből. Nem annyira eredeti tehetség, mint művelt tagadó." Ehhez a vázlatos jellemrajzhoz hozzátesszük, hogy meseszövés és szerkezel lerén valóban lényeges hiányok mutatkoznak nála. A Magyar Miniatűrökben azonban beigazolta, hogy tömören, kevés szóval és művészi fokon is tud jellemezni, ha mondanivalóját rendezi. Élete lázas rohanás volt. A felvidéki magyar író egyetemes emberi kérdésekért, igazabb világrendért vívott meddő küzdelme, mely a szellemi előőrsök tiszta tragikumával riaszt a beiruti mementóban. A szociális prózaírók csoportjához tartoznak még Sáffár Katalin és Kovács Endre. Előbbi a Franklin Társulat felvidéki könyvsorozatában jelenttette meg Mégsem történt semmi című önéletrajzszerű társadalmi regényét. Kovács Endre novellista és tanulmányíró Panoptikum című novelláskötetében biztos hangú elbeszélőnek mutatkozott. 2. Emigránsok és forradalmárok. ök alkotják a kisebbségi írók utolsó csoportját. Egyrészük a bécsi emigráns körök nevelése. Mások a sarlós mozgalom hatása alatt fejlődtek ki, merész népi vonalon. Mindnyájukra egyformán jellemző a türelmetlen lázadó hang, a szociális kérdések radikális megoldásának követelése, melynek gyakran irodalmi szempontjaikat is feláldozzák. Barta Lajos a világháború előtt fővárosi irodalomban és színpadokon jelentős sikereket aratott, így 1916-ban a Nemzeti Színház előadta Zsuzsi című darabját. A kisebbségi irodalomban A sötét ujj című regényével tűnt fel, melyben az elproletárosodó gazdatársadalom történetét írta meg. Szabadi Sándor, varsányi gazda úrhatnámságában hintót vesz és elmulatja egész vagyonát. Példáját követi húsz év múlva Bódi Feri, a falu másik módos gazdája, aki váratlan örökségén kívül övéi mindenét elprédálja. Amikor Szabadi nyomorúságában öngyilkos lesz, Bódi Feri, akinek lánya időközben elzüllik a nagyvárosban, elmegy a vidék felett gőgösen uralkodó „Sötét ujj"-ba, az új gyárba, hogy napszámos munkával tengesse elhibázott életét. Barta Lajos könyve a kapitálizmus vádiratának indul, mely kiforgatja sztatikai helyzetükből a paraszti életeket, de az író nein helyezkedik szélesebb kritikai alapra, regényének nincs társadalmi keresztmetszete, így történetében, mely duhaj, úrhatnám parasztembereket mutat be, nem tud elhihető alapot adni a regényben vezércikkszerűen elhelyezett propaganda szólamok számára. A regény szerkezetileg sem egységes, a két gazda 395