Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény András: Mártirok útján a magyarságért

KEMÉNY ANDRÁS polgári iskolákban 388 okleveles, 213 oklevélnélküli, a nem állami iskolákban pedig 24 okleveles és 28 oklevélnélküli csehszlovák taníló működik. A megszállás első évében igen sok magyar szülő nem iratta be gyermekét a cseh iskolába, mert abban bíztak, hogy ez a megszállás csak rövid néhány hónapig fog tartani. így nagyon sokan vesztették el az iskolai tanévet. A következő esztendőben már több magyar diák iratkozott be a cseh iskolába. Az elbocsátott középiskolai tanárok egy csoportja titkos «zugiskolát» létesített, melynek keretében magánlakásokon oktatták a középiskolai ifjúságot. Gyakran megtörtént azonban, hogy ezeket az órákat a cseh detektívek zavarták meg s a «zúgiskolás» diákok nem egyszer kaptak verést a cseh rendőrségen. A cseh iskolákban sem volt irígylésreméltó a magyar diákok helyzete. Állandó megfigyelés alatt voltak s a cseh hatóságok még attól sem riadtak vissza, hogy összeesküvéssel vádolják meg a magyar fiúkat csak azért, hogy elrettentő példák statuálásával megfélemlítsék a magyar diákokat és kiöljék nemzeti öntudatukat. 1920 április 23-ikán a kassai polgári fiúiskolában rögtönöztek a cseh hatóságok egy ilyen diákösszeesküvés-leleplezést. Az ártatlan gyerekeket azzal vádolták, hogy a «csehszlovák állam épsége ellen» törtek. Harminc diákot kísértek az «összeesküvés» leleplezése után a katonarendőrség Timárutcai fogházába. A vallatás deressel kezdődött. Csak a huszonöt botütés után került sor a kérdésekre, amelyekre a gyerekek nem tudtak kielégítő választ adni. Erre folytatódtak a kínzások, kikötések, gúzsbakötések s a csehszlovák vallatóeszközök egyik leggyakoribb formája, amikor tűket s/úrkálnak a köröm alá. De minden hiába. A gyerekek nem tudtak vallani, inert nem volt mit vallaniok. Az elfogott diákok közül a legidősebb Herdiczky László 14 éves polgári iskolai tanuló volt. öt kínozták meg a legjobban a vallatások során. Többnapos szenvedés után a katonarendőrségről félholtan kergették el a gyerekeket, akik közül Herdiczkv László, a felvidéki magyar diákok első vártanuja május 5-ikén meghalt. A pozsonyi magyar egyetem bezárásának 1 halottja és 22 sebesültje volt. Az egyetem bezárása ellen 1919 február 11-ikén Pozsony két napos néma tüntetést rendezett. Az üzletek nem nyitottak ki s a munkások nem foglalták el munkahelyeiket. A diákok nem mentek az iskolákba, a bíróságokon nem volt tárgyalás. A villamosok nem közlekedtek s az emberek hangtalanul, némán vonultak fel az utcákon. Az első nap minden incidens nélkül mult el. A néma tüntetés második napjára népgyűlést hirdettek, amelyen a demonstráció befejezésére akarták felszólítani a város polgárságát. A gyűlést azonban nem sikerült megtartani. A fegyveres cseh katonaság az engedélyezett gyűlés résztvevőit szétkergette. A katonai beavatkozás során eldördültek a fegyverek és véres utcai harcokra került a sor. A cseh állam38