Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

ÉSZAKI MAGYAR SZELLEM és expresszionista stilizálással. Nálunk nagy szerepet játszik a dekoratív elem, mely a mesealkotásba túl sok egyénieskedést visz. Az erdélyiek a de­koráció helyett a szerkezetben erősek, szeretik a sötét színeket, a diszhar­móniát. A mi multbanéző adomázó epikai nyugalmunkkal és derünkkel szemben az erdélyi írókban tragikai feszültséget és dinamikát találunk. A mi íróink embertípusokat rajzolnak, az erdélyiek majdnem mindig székely­típusokat.» A felszínes jellemzéshez hozzátehetjük, hogy az erdélyi irodalom a népiség jegyében indul és oda tér vissza, a felvidéki magyar próza csak időnként foglalkozik a néppel, lényegében városi kinövésü kispolgár iroda­lom, melyből egyesek európai, mások naturalista, megint mások propaganda irodalmat igyekeztek kialakítani az elmúlt húsz év folyamán. Egységes vezetés híján csoportokra tagozódtak az írók. A konzervatí­vek előtt az anyaországi irodalom volt az irányadó. A magukat haladóknak nevező irodalmárok a bécsi emigránsgárdát fogadták el értékmérőül. Kez­detben rengeteg a selejtes. Az írás hisztériája megszállja a felvidéki kisvá­rost, sehol ennyi mesterember és laikus, mint 1924 és 30 között a Felvidé­ken. Irányokra hullik szét a kezdő gárda, mindenki újat, meglepőt, olykor excentrikusát akar adni, vagy szembekerülve a szélsőségekkel, elbástyázza magát a nemzeti konzervativizmus szűk korlátjai között. A vajúdó európai szellem minden fázisát megleljük a legnyugatibb magyar őrhely másfélévti­zedes külön prózai fejlődésében, anélkül, hogy a különféle irányok kitermel­nék a regényírás valódi formáit. A harmincas évek kritikai tisztító hulláma megrostálja ezt a vegyes halmazállapotú gárdát, mely a kezdet éveiben a felvidéki regényírók és elbeszélők rétegét jelenti. Az idősebb nemzedék mögé felcsatlakozik a kisebbségi konzervatívek csoportja, az emigráns írók mögött a mérsékelten haladó szociális írók tűnnek fel s a két tábort olykor össze­köti a felvidéki humanista írók csoportja. A felvidéki epika forr, kibontakozási vonala nehezen határozható meg. Lehet, hogy visszafordul az anyaországi irodalom szemléletéhez, épúgy le­hetséges, hogy kialakítja sajátos területi arculatát, bár erre a visszatérés után sokkal kevesebb lehetőség mutatkozik, mint a kisebbségi sorsban. Ha lét­alapjait visszanyeri, humanista területi műveltség sarjad belőle, a felvidéki­ség prózai kifejezése. Konzervatív nemzeti írók A kisebbségi írók első csoportját a konzervatív nemzeti írók alkotják. Nem voltak hivatásos szellemi emberek, szépirodalmi tevékenységüket az új történelmi helyzet váltotta ki belőlük. írásaikban a magyar mult, a klasszi­375

Next

/
Thumbnails
Contents