Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

KEMÉNY GÁBO H Bólya Lajos bölcselkedő szociális költő, sok fiatalos rajongás és kiforrott humánum jelentkezik lírájában. Újabb verseiben eljut az emberközösség tudatáig, megérti a szociális ember korparancsát és megénekli a szeretet végtelen nagyszerűségét (Örömriadó). Lírája Ígéretes indulás, fokozatosan fejlődő tehetség, biztos hangú vallomása. Formailag még nem állapodott meg, többnyire a szabadvers területén mozog, képei és kifejezésmódja iskolázott ízlésről tanúskodnak. Rímtechnikája még fogyatékos. 1905-ben született Kolosnémán. Tanulmányainak elvégzése után Nyitrán telepedett meg és a bíróságnál helyezkedett el. Művei: Felégetett hidak (Komárom 1930), Erő (Komárom 1931), Örömriadó (Komárom 1935). Erdőházi Hugó első verseit még orátióknak mondja: «az emberről, hitről, nyugtalan órákról és más mérhetetlen kincsekről». Később a reálista költő poézisét szólaltatja meg, melyből a természet pantheista rajongása fakad legújabb verseiben (Életkének életről). Szociális hite forradalmi keserűséggel kutatja a kisebbségi sors nyomorát, (Raport) melyből a dolgozó testvériség dalaival keres kiutat a Legyen szüret naturalista verseiben. Amikor meddő forrongások után meglepi a szeretet magánya, mélységes közvetlenséggel fordul a gyermek felé, aki megéri a tisztább emberi élet kiteljesedését (Gyermekkel találkoztam). Erdőházi a probléma- és propagandaköltészeten át eljut a megállapodáshoz, az eljövendő emberibb élet szeretetéhez. Amíg ide érkezik, állandó formai zűrzavaron keresztül vezet útja, versei néhol teljesen a próza határán mozognak, máskor szabályosan csendülnek fel. Hasonlatai nem mindig kifejezőek, lírája egészén sok dekadens elem uralkodik, mely lerontja a problématikájának költői hatását. 1908-ban született Komáromban. Tanító és költő, a Komáromi Lapok volt munkatársa. Művei: Jóspercekben (Komárom 1928), Térkép (Komárom 1931), Legyen szüret (Komárom 1932), Életkének életről (Komárom 1934), leánypolgári (regény, Komárom 1937). Szenes Erzsi a kisebbségi líra legkiválóbb női képviselője az európai asszony érzésvilágát szólaltatja meg. A kisebbségi Sapphot nem hatják meg a mindennapok élményei. Fölényes értelmi magasból nézi az életet. Dalaiban a szeretetre vágyó női lélek mellett, az élet valódi értelmét kutató tűnődő asszony is jelentkezik. Lírájában az érzelmi és gondolati szemlélet teljes összhangját találjuk. Első versei (Selyemgombolyag), még a szeretet első élményeiről szólnak. Ezek helyét a racionálista asszony tölti be a Fehér kendő szellemi lírájában, aki él, mert gondolkodik, gondolkodik mert érez így jut el az asszonyköltő rutinos vallomásához, a Szerelmet és halált énekelek intuitív női művészetéhez. Képeiben és kifejezésmódjában a kisebbségi líra eddig járatlan területeit is bevilágítja. Egyszerű halk vallomások váltják ki egy-egy drámai meglátását. Képeinek látszólagos nyugalma alatt sziinte370