Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

ÉSZAKI MAGYAR SZELLEM A szociális képek sorában olykor még feltűnik egy-egy Ady hatásról tanúskodó hazafias vers, egészében azonban letérést mutat ez a líra a szociális világhelyzet arculatának megmutatása felé. Lázongás észlelhető a hangulati elemek mélyén, s az előbb még ábrándos hang merésszé, maivá, követelővé érik. Neubauer Pál 1936-ban Urr Ida költészetének átalakulásáról cikkezve, érdekesen határozza meg annak előzményeit és lefolyását. «Míg az indulás — írja — a Zokogások címet viselte, addig a Szent Pokolban már jelentkezett a költő, aki ebben az új verskötetben kiteljesedést mutat. Nincs kenyér, ezért nincs élet, szerelem, hit, reménység, csak sötét éjszaka van.» Urr Ida szimbolizmusa, érzékenysége a természet iránt, csiszolt hangulatvilága és szociális női öntudata egyedülálló jelensége a kisebbségi lírának. A Parnasse világszerte lezajlott művészi forradalmának halk utórezgése ez a költészet, melyet sajátságai — kimutatható kapcsolatok nélkü/ is — közel hoznak Heredia dalaihoz, a trópusok parnasszistájához. Nyelvi készsége, dalszerűen rugalmas rímtechnikája a hivatott művész ismertetőjeleit viseli, lélektanisága pedig méltóan ötvözi ennek a minden ízében egyéni és női lírának tisztult esztétikai szellemét. Urr ida még nem befejezett jelenség, s így az egyetemes magyar költészet is sokat vár még tőle. 1906-ban született Kassán. Tanulmányait Budapesten végezte, ahol orvosi oklevelet nyert. Jelenleg Budapesten él, mint orvosnő. Művei: Zokogások (Budapest, 1923), Bíborkehely (Pécs, 1925), Kormozott lámpással (lírai eposz, Budapest, 1927), Szent Pokol (Budapest. 1930), Nincs kenyér (Pozsony, 1935). Kelembéri Sándor öntudatos nemzeti lírával mutatkozott be. Mindkét kötete a fajiságról tesz hitet, az első (Az ősz szerelmese) még műkedvelő hangulatokban. a második (Alusznak a falvak), — mely tulajdonképeni líráját jelenti — a népiség erejével. Ezt a sokat idézett kötetet, melyet annak idején a kassai cseh ügyészség el is kobozott «a nehéz századok kínjától agyongyötört» parasztnak ajánlja, mert benne látja a magyar jövő egyetlen reményét. Válságban van a kisebbségi magyar falu, történelmi időt él a kisebbségi magyarság, hogy fennmaradjon, meg kell akadályozni a népi tömegek további sorvadását. Líráját két adottság jellemzi. Az első sajátosan kisebbségi, keretében az új történelmi viszonyok közé zárt faji tömb minden bajával, örömével és romantikájával. Másik tulajdonsága, hogy szociális lírájában a pusztulásra ítélt magyar agrártömegek hivatott szószólója lesz, akiben évszázados paraszti fájdalom szűrődik le megoldást követelő, sokszínű férfilírává. Két verskötete között rendkívülit fejlődött. Az ősz szerelmese dilettáns, félszeg irredenta lírájából egy elnyomott nép drámai valóságköltészete fakad, az Alusznak a falvak átélt, őszinte művészetében. Ez a körülmény ígéret a költő 345