Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

ÉSZAKI MAGYAR SZELLEM A szociális képek sorában olykor még feltűnik egy-egy Ady hatásról tanúskodó hazafias vers, egészében azonban letérést mutat ez a líra a szo­ciális világhelyzet arculatának megmutatása felé. Lázongás észlelhető a hangulati elemek mélyén, s az előbb még ábrándos hang merésszé, maivá, követelővé érik. Neubauer Pál 1936-ban Urr Ida költészetének átalakulásá­ról cikkezve, érdekesen határozza meg annak előzményeit és lefolyását. «Míg az indulás — írja — a Zokogások címet viselte, addig a Szent Pokol­ban már jelentkezett a költő, aki ebben az új verskötetben kiteljesedést mutat. Nincs kenyér, ezért nincs élet, szerelem, hit, reménység, csak sötét éjszaka van.» Urr Ida szimbolizmusa, érzékenysége a természet iránt, csiszolt han­gulatvilága és szociális női öntudata egyedülálló jelensége a kisebbségi lírá­nak. A Parnasse világszerte lezajlott művészi forradalmának halk utórez­gése ez a költészet, melyet sajátságai — kimutatható kapcsolatok nélkü/ is — közel hoznak Heredia dalaihoz, a trópusok parnasszistájához. Nyelvi készsége, dalszerűen rugalmas rímtechnikája a hivatott művész ismertető­jeleit viseli, lélektanisága pedig méltóan ötvözi ennek a minden ízében egyéni és női lírának tisztult esztétikai szellemét. Urr ida még nem befeje­zett jelenség, s így az egyetemes magyar költészet is sokat vár még tőle. 1906-ban született Kassán. Tanulmányait Budapesten végezte, ahol orvosi oklevelet nyert. Jelenleg Budapesten él, mint orvosnő. Művei: Zoko­gások (Budapest, 1923), Bíborkehely (Pécs, 1925), Kormozott lámpással (lírai eposz, Budapest, 1927), Szent Pokol (Budapest. 1930), Nincs kenyér (Pozsony, 1935). Kelembéri Sándor öntudatos nemzeti lírával mutatkozott be. Mindkét kötete a fajiságról tesz hitet, az első (Az ősz szerelmese) még műkedvelő han­gulatokban. a második (Alusznak a falvak), — mely tulajdonképeni líráját jelenti — a népiség erejével. Ezt a sokat idézett kötetet, melyet annak idején a kassai cseh ügyészség el is kobozott «a nehéz századok kínjától agyon­gyötört» parasztnak ajánlja, mert benne látja a magyar jövő egyetlen remé­nyét. Válságban van a kisebbségi magyar falu, történelmi időt él a kisebb­ségi magyarság, hogy fennmaradjon, meg kell akadályozni a népi tömegek további sorvadását. Líráját két adottság jellemzi. Az első sajátosan kisebbségi, keretében az új történelmi viszonyok közé zárt faji tömb minden bajával, örömével és ro­mantikájával. Másik tulajdonsága, hogy szociális lírájában a pusztulásra ítélt magyar agrártömegek hivatott szószólója lesz, akiben évszázados pa­raszti fájdalom szűrődik le megoldást követelő, sokszínű férfilírává. Két verskötete között rendkívülit fejlődött. Az ősz szerelmese dilettáns, félszeg irredenta lírájából egy elnyomott nép drámai valóságköltészete fakad, az Alusznak a falvak átélt, őszinte művészetében. Ez a körülmény ígéret a költő 345

Next

/
Thumbnails
Contents