Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Felvidéki irodalmi emlékkönyv (Budapest, MEFHOSZ, [1940])

Kemény Gábor: Északi magyar szellem

ÉSZAKI MAGYAR SZELLEM jelenik a Nyitrai írók Könyve és 1936/37-ben a Szlovenszkói Magyar írók Antológiája 4 kötetben, Dallos István és Mártonvölgyi László nyitrai újságírók szerkesztésében. Ez a felvidéki magyar és szlovák irodalom első átfogó Antológiája. = ' Időközben lassú ütemben megindulnak a kisebbségi és anyaországi írók szellemi kapcsolatai, melyek a húsz kisebbségi év minden fázisában gyéreknek és elégteleneknek bizonyulnak. A találkozókat Mécs előadóestjei nek őszinte sikerei sürgetik, az új irodalom budapesti bemutatkozására azonban csak 1926 telén, az Üj Auróra első budapesti estjén került sor. Négyévi szünet után, 1930-ban a Petőfi-Társaság látja vendégül a kassai Kazinczy-Társaság íróit. 1931-ben végre rendszeresítik a fővárosi kisebbségi irodalmi estek rendezését, melynek önzetlen munkájából 1935 őszétől a Láthatár kisebbségi szemle is tevékenyen kiveszi részét. Jellemző, hogy a főváros közönsége mindenkor tartózkodó közönnyel viseltetik a felvidéki estek iránt és azokat alig látogatja. A felvidéki magyar könyv ilyen előzmények után csak rendkívüli erőfeszítések árán tudja megtörni az anyaországi közöny jegét. Mégis időnként számottevő sikereket ér el budapesti talajon is. Az 1934. évi könyvnap alkalmával például a vásár ideje alatt 1489 kötet kél el s egyedül a Magyar írás májusi számából 220 példányt adtak el. 1935-ben és 1936-ban ez a szám egyenletesen emelkedik s csak az utolsó két könyvnapon csökken valamivel az említett adatok alá. Ezernyi gátló körülmény ellenére, mecénások és szellemi támogatók nélkül is él, szervezkedik, mozog és lélegzik ez az irodalom. Sőt igazolni igyekszik a másfél évtizedes külön fejlődés kézzelfogható eredményeit. Legalább is ez a szándék vezeti az írókat, mikor 1936 őszén Pozsonyban megrendezik a kisebbségi magyar irodalom első gyűjteményes kiállítását, melynek védnökségét maga Franke Emil dr., a csehszlovákiai németség iskolaés népművelésügyi minisztere vállalta. * A kritikai évek szelleme 1935 táján ismét felhangzik. Ettől kezdve az új irodalom belső fogyatékosságait, szükségleteit és jelentőségét szinte rendszeres alapossággal kutatják s az utolsó három év alatt a felvidéki művelődés átfogó problémái minden sallangtól és személyi vonatkozástól megtisztítva éles körvonalakban rajzolódnak a kisebbségi olvasó szeme elé. Ezidőtájt kezdenek foglalkozni az irodalmi nyelv és a nyelvhasználat biztonságának kérdésével. Az északi magyar peremterületen kialakítandó külön irodalmi nyelv ügye szintén sűrűn foglalkoztatja a kisebbségi szakemberek képzeletét. 1933 októberében olvassuk a Napló hasábjain az első 327